Az egyikben a bajor király bújt el a valóság elől,

a másik Drakula birodalma volt a legenda szerint,

a harmadik, Csipkrózsika vára.

Ami közös bennük:

látványuk azonnal elvarázsol mindenkit,

meglátni és megszeretni őket egy pillanat műve.

Neuschwanstein -

II. Lajos bajor királyt (1845-1886) már életében mítosz lengte körül.

„Örök rejtély akarok maradni magam és mások számára is" -

írta tizenévesen egyik levelében.

Kastélyait, melyekbe a személyzeten kívül senki emberfia nem léphetett be,

halála óta 50 millióan látogatták meg.

A bajor udvartól elvonultan, magányosan élő uralkodó

éjszaka virrasztott, nappal aludt.

1860-as évek végétől már csak az építészet és a zene foglalkoztatta,

nagy becsülője volt Richard Wagner zeneszerzőnek.

Ezt jelzi az is, hogy trónra lépése után Bajorországba hívatta a zeneszerzőt,

aki közel egy évig ott tartózkodott.

Távozására a lakosság és a kormány hathatós ellenérzései miatt került sor.

A király ezután is támogatta a zeneszerzőt,

hiszen szenvedélyes rajongója volt a színháznak,

operának és mindenféle romantikus művészeti ágnak.

A politikai visszavonulás után a művészetben kezdte el kiélni kreativitását,

és nagyarányú építkezésekbe kezdett a bajor Alpokban.

A Trianon palota mintájára megépíttette a Linderhof-kastélyt,

majd Versailles másolataként a Herrenchiemsee melletti palotát.

Grandiózus várkastélyát, Neuschwansteint Wagner operái inspirálták.

Hamarosan azonban Bajorország adóssága

kétszer annyira rúgott,mint évi jövedelme.

A fantázia- és álomvilágban élő király az 1880-as évekre

teljesen elzárkózott a külvilágtól, ezért 1886. június 10-én

egy orvosokból álló bizottság elmebetegnek nyilvánította.

Lajost a neuschwansteini kastélyban elfogták,

és a Starnbergi-tó melletti elmegyógyintézetbe szállították.

Három nap múlva a tóba ugorva követett el öngyilkosságot.

A víz két holttestet vetett partra: a király mellett a pszichiáteréjét is.

Ez a tény azóta is találgatásokra és fantáziálásra ad okot:

a mai napig nem tisztázott, hogy gyilkosságról és öngyilkosságról,

vagy öngyilkosságról és balesetről van-e szó.

Törcsvár - A Brassótól nem messze lévő Törcsvár várát emlegetik

Dracula gróf lakhelyeként,

bár a festői várnak valójában semmi köze az egykori vajdához.

A 14. században épült az Erdélyt Havasalfölddel összekötő út védelmére.

A vár a magyar, majd a román királynék kedvenc helye volt.

A Dracula-legenda alapja az 1431-ben Segesváron született

Vlad Ţepeş havasalföldi vajda.

Apja, II. Vlad a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend tagja volt,

innen kapta a Dracul (ördög) elnevezést,

melyet fia Draculea formában „örökölt tőle”.

Híres és kegyetlen karóba húzatóként a fiú kiérdemelte a  Ţepeş becenevet is.

A vajda sokáig élvezte Mátyás király támogatását,

főként a törökkel folytatott összetűzések miatt.

Amikor azonban a brassói szászokat is karóba húzatta,

Mátyás börtönbe záratta a kegyetlen vajdát.

Idővel visszanyerte a király bizalmát és szabadon engedték,

amikor azonban megpróbálta visszaszerezni trónját utódától,

III. Basarabtól, annak emberei meggyilkolták.