Húsvét

Hhúsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe,

sokaknak azonban egyszerűen csak a tavaszvárás,

a tavasz eljövetelének kezdete.

A Húsvét minden évben változó időpontban köszönt ránk.

A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő

első holdtölte utáni vasárnapon tartjuk.

A Húsvétot megelőző 40 nap a nagyböjt,

Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére.

A nagyböjt egyben a felkészülés,

a lelki és testi megtisztulás ideje.

A nagyböjt farsang után kezdődik és húsvétig tart.

A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap.

A hold állásának függvényében minden évben más napon tartják,

néha márciusban, néha április végén kerül rá sor,

de mindenképp március 22 és április 25 közé esik.

A Biblia szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre

és a harmadik napon vasárnap támadt fel.

Jézus a kereszthalálával nem mentette meg a világot a szenvedéstől,

de minden ember bűnét megváltotta.

A feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

Jézus virágvasárnap érkezett Jeruzsálembe.

A szamárháton érkezett Jézust a nép virágokkal,

pálmaágakkal ünnepelve fogadta.

A főpapok, mindezt rossz szemmel nézték

és úgy döntöttek, hogy elfogják.

A zsidó Pészah ünnepén Jézus

a vacsoráját a tanítványai körében költötte el.

Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta:

“Vegyétek, ez az én testem”, és bort tartva:

“Igyátok, mert ez az én vérem”.

A vacsora után a Getsemáné kertbe mentek.

A tanítványok a finom vacsora és bor után elaludtak,

nem virrasztottak Jézussal.

A főpapok unszolására Júdás, az egyik tanítvány

30 ezüstért egy csókkal elárulta mesterét, akit katonák hurcoltak el.

A magát Isten fiának nevező Jézust istenkáromlással vádolták.

A nemrég még éljenző tömeg is ellene fordult.

Péter, a leghűségesebb tanítványa pedig megtagadta, hogy ismeri.

A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták,

aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését.

Szokás volt ebben az időben, hogy egy foglyot szabadon engedtek.

A népnek Jézus és a lázadó gyilkos, Barabás közül kellett választania.

A tömeg Barabásnak megkegyelmezett,

Jézust pedig bűnösnek ítélte.

Jézust töviskoszorúval megkoronázták és vállára nehéz keresztet tettek.

A keresztet a vállán cipelve vonszolta magát Jézus a Golgota hegyre,

a megfeszítés helyszínére.

A mediterrán európai országok nyelvén a Húsvét neve

a Pészah szóból ered: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál),

Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).

Főleg germán nyelvterületen viszont

a pogány tavaszünnepre emlékeztetve alakult ki a név. Ostara istennő –

a túlvilág istennője, akinek ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor van –

nevéből ered az Easter (angol) és az Ostern (német) elnevezés.

A magyar húsvét szó igen beszédes.

A nagyböjti időszak végét, a húsevés tilalmának feloldását,

azaz a hús újra fogyaszthatóságát, vagyis újra vételezését fejezi ki.

A jövendölés az mondta, hogy a halál utáni harmadik napon

elhagyja Jézus a sírját.

A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak,

hogy el ne lopják a testet.

Vasárnap három asszony – köztük Jézus anyja is –

kenetekkel a sírhoz ment.

Földindulás kíséretében megjelent egy angyal és bejelentette,

hogy Jézus nincs már a sírban, mert feltámadt.