A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség,

mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye

és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.

A Föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája,

a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik.

A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül.

Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi,

hiszen gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag,

és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatók..

A nemzetség egyedei a legrégibb termesztett növények közé tartoznak.

A termesztés első ismert előfordulási helye

a civilizáció bölcsőjének tekinthető termékeny félhold területére esik.

A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát.

Aztzt mutatja, hogy i. e. 6000-5000-ben a mai

Törökország területén lévő Diyarbakır város környékéről terjedhetett el.

A hagyományosan legnagyobb búzatermelő Kínában

az i. e. 2700-ban már termesztették és az ókori világ szinte,

minden vidékéről találhatunk említést termeléséről vagy használatáról.

A nomád életmódot folytató magyarság honfoglalását követően

a Halimba és Kovácsi területén feltárt sírok régészeti leletei alapján,

bizonyítottan használták a honfoglalók a búzát.

Az Árpád-kori Endrőd, Nagyfarkasdomb, Ártánd temetők feltárása alapján

további számos búza lelet került elő.

Magyarországon az évszázados múltra visszatekintő

magyar búzafajtákat, köztük a legnevesebbet, a „tiszavidéki”-t,

az 1863. évi szörnyű aszály elpusztította és helyére

lengyelországi búzafajták kerültek.

A katasztrófának is köszönhetően az 1870-es években elkezdődött

a mai napig tartó nagyobb hozamú magyar fajták sikeres nemesítése.

A közönséges búza őszi, vagy tavaszi változatát sokfelé termesztik.

Fejlődésének kedvez az enyhe ősz, a téli hótakaró és a tavaszi csapadék

. Bojtos mellékgyökérzete a talajt dúsan behálózza.

Kalásza szélesen lapított 3-4 virágú,

amelyek a kalász tengelyének kimetszéseibe magánosan lapított

oldalukkal támaszkodnak.

 A búzának sok fajtája van, de hogy pontosan mennyi,

arra nehéz választ adni a folyamatos nemesítéseknek köszönhetően.

A botanikusok véleménye nagyon eltérő, ezért a számuk 12 000-re is becsülhető.

A búza az egyik legfontosabb és legelterjedtebb növény a világon.

2021-ben a búzát több mint 120 országban termesztették,

és az éves termés mennyisége meghaladta a 700 millió tonnát.

A világ legnagyobb búza termelői közé tartozik Kína, India, Oroszország,

az Egyesült Államok és Franciaország.

Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak.

2021-ben ez az első öt ország az éves termés több mint felét (52%) adták

a világ búza termelésének.

A búzát számos célra termesztik,

például kenyér, tészta, sütemények és sör előállítására is alkalmas.

Emellett a búza takarmányként is használható az állattartásban.

A búza termesztése számos kihívással is jár.

Az éghajlatváltozás hatására egyre nehezebb a búza termesztése

bizonyos területeken.

Emellett a búza termesztése környezeti problémákat is okozhat,

például a talaj kimerülését és az eróziót.

Az intenzív búzatermesztés általában nagy mennyiségű vegyszert

és vízet igényel, ami negatív hatással lehet a környezetre.

A fenntartható búzatermesztésre való áttérés

lehetőséget nyújt arra, hogy csökkentsük a környezeti hatásokat,

és javítsuk a társadalmi és gazdasági feltételeket

a búzatermesztő régiókban.