József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
Dunna alatt alszik a rét-
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja a fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés-
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
-s míg szendereg a robogás-
álmában csönget egy picit-
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább-
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a lapda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik-
aludj elszépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed-
aludj el szépen, kis Balázs.

Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka.-
Aludj el szépen, kis Balázs.

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassu tánc, lassu tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok...

Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet...

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.

Móra Ferenc: Este

Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.

Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.

Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.

Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.

Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:

"Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya…"

Hajnal Gábor: Este

Szinva mellett jegenyesor
fut a falun végig,
a zöld vízben pelyhes kacsák
önmagukat nézik.

Kiskapuból öregasszony
lépeget a partra,
sárga csőrű kiskacsáit
hívja, hívogatja.

Megindul a kacsasereg
csalogató szóra,
hegyek mögé elbújt a Nap,
itt az alkonyóra.

Halovány ég sötétedik,
fénylik már a csillag,
nyújtott hangon egy gyermeket
vacsorához hívnak.

Jegenyék is álmosodnak,
szélben megremegnek,
kicsi kacsák hazatérnek
s ők is lepihennek.

Pákozdi Gabriella: esti mondóka

Egy – hold az égre megy
Kettő – csillagmintás kendő
Három – szemed csípi álom
Négy – fürdővízben légy
Öt – sikáld üstököd
Hat – mancsod még ragad!
Hét – mosd füled tövét
Nyolc – tiszta minden porc
Kilenc – kis kegyenc,
Tíz – tejbegríz,
kanalazd be, finom, meleg
aztán gyerünk, ágyba veled!

Barak László: Altatódal

Aludj karomban
aludj nyugodtan
álmodj szépet
virágos rétet
gyöngyöket
labdát
kirakós kockát
suttogó erdőt
rózsaszín kendőt

aludj kislányom
fátyol az álom
királyfi hozza
szívedet kincsem
bearanyozza.