Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek,

a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje.

Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza.

Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14-én) tartott

Valentine's Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe

a 20. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes-ünnepként".

Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés

magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap

vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően

. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket,

vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki.

A Valentin-nap vallási eredete világszerte,

így Magyarországon is elhomályosult.

Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik,

ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt

Lupercalia ünnepe előtti nap.

A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül

az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus

tiszteletére tartották meg

. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt,

ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint,

Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században

a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált

Angliában és Franciaországban.

Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját.

Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték,

Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását.

Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték,

búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá:

„A Te Bálintod.”

Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.

A legenda szerint a püspök a szerelmeseket

a keresztény szokások szerint megeskette egymással,

köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében

nem lett volna szabad házasságra lépni.

A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival.

A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.

A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek

Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre.

A római-katolikus naptárnak az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja

az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon

a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár,

Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.

A napot átszövi sok hagyomány,

ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett,

az USA-ból és Írországból átvett Halloweent.