A tojás a magyar népi hitvilágban és népszokásokban

termékenységvarázsló, és az újjászületést, növekedést jelképezi.

Számos nép képzetében a kozmikus tojás a teremtés

és a lét kezdetének szimbolikája.

A görögöknél a feltámadást jelképezi.

Kínában a teljesség kifejezésére szolgál.

Az irániaknál a tojás a teremtést jeleníti meg.

Sok esetben az aranytojás jelképezi a Napot.

A strucctojás vagy a nagyobb porcelántojások,

amelyek elsősorban templomokban, mecsetekben láthatók,

a teremtést, az életet és a feltámadást jelzik.

A keleti szlávok legfőbb termékenység megtestesítője

ugyancsak a tojás.

Az alkimisták szerint a tojásból nő ki a bölcsesség

fehér, piros és kék virága.

A tojáshoz meglehetősen sok babonás képzet is társul,

például, ha véletlenül leejtünk egy tojást, és az összetörik,

valami jót fogunk hallani;

ha viszont sértetlen marad, vagy csak megreped,

akkor jobb az elővigyázatosság, mert rossz hírekre számíthatunk.

Ha a héjától megpucoltuk, vagy már megettük a tojásokat,

a balszerencse megelőzése érdekében a legjobb megoldás

, ha a tojáshéjakat összetörjük egy kanállal.

Ha a tojás héját elégetjük, a tyúk nem fog tovább tojni.

Nem szerencsés dolog tojásokat sötétedés után kivenni a tyúkólból,

vagy bevinni a házba.

Az azerbajdzsániaknál nem szabad tojást ajándékozni.

A Kína északkeleti részén található Liaoning tartományban élő hagyomány,

hogy a Sárkánycsónak-fesztivál idején 

az emberek házuk küszöbén ülve napnyugta előtt megesznek egy tojást.

Miután végeztek az evéssel, a tojáshéjakat kidobják a házból,

abban a reményben, hogy ezzel a következő évre megtisztítják

a házat a betegségtől és a balszerencsétől.

Az angolok azt hiszik, hogy egy fehér tyúk húsvét napján

új fészekbe tojt tojása gyógyítja a gyomorpanaszokat,

csillapítja a fejfájást; megvédi a szőlőtőkéket a jégverés ellen;

a termőföldet a fagytól.

Aki ilyen tojás birtokába jut, képes meglátni a boszorkányokat.

Ha pedig két ember eszik egy sastojásból,

védelmet nyernek a rontás és a boszorkányság ellen.

A magyar hitvilágban és a népszokásokban elterjedt szokás volt

a csecsemő első fürdővízébe tojást ütni,

hogy a gyerek szép, egészséges legyen.

Lakodalomban az új asszonyt

a vőlegény házába való bevezetéskor tojásra léptették,

vagy tojást tettek, gurítottak ülőhelye alá az esküvői vacsorán,

hogy a könnyű szülést, illetve a termékenységet biztosítsák.