A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe.

Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát

s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.

Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is,

de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza.

A leggyakrabban használt szín a piros,

magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja.

A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.

A tojásfestés népszokásként elsősorban

Kelet-Európában  maradt fenn a XXI. századig.

Eredetileg egyszínűek voltak,

pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták.

Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások.

A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak.

A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak,

akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban

a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik.

A díszített tojások festésének formái,

a minták elrendezése tájegységenként változott.

A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak.

A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották.

  Ezt a művészetet rámázásnak nevezik.

Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják

a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit.

 A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb.

A díszített tojás neve hímes tojás,

s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.

Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja,

hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz.

Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást,

megütögették vele, s közben köszöntést mondtak:

"Krisztus feltámadott."

Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak.

Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.

A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken,

varázserejűnek tartották.

Német hiedelem szerint, húsvét reggel

egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték,

s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta,

milyen lesz a jövő évi termés.

Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este,

hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása.

Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Forrás: husvet.hu