Thomas Kinkade

(A fény festőjének is nevezik)

A mai modern impresszionista festők

egyik jeles képviselője

a kaliforniai Thomas Kinkade.

Festményeiben fontos szerepet kap a fény,

így azok nosztalgiát, békét és nyugalmat árasztanak.

Thomas Kinkade, Amerika egyik ünnepelt festője.

Cinkék, cinegék, feketerigók,
megosztom veletek e fél cipót,
megosztom az én olyan-amilyen
éneken-szerzett kenyerem.

Csettegess, rigóm, járd a kerteket,
jöjjetek, csókák, varjak, verebek:
vendégül látok minden itt maradt,
velünk telelő madarat.

Terítve már patyolat abroszom,
kenyeremet elétek morzsolom.
Nem várok érte, nem kell félnetek,
ordas télben ujjongó éneket.

Ha majd tavasz lesz, és én hallgatok,
akkor zendüljön a ti hangotok,
hírrel hirdetve, hogy az emberek
télen se voltak embertelenek.

Szól a szél: – Hát jöjj velem
csillagszórós éjjelen!
Én játszom a lombokon,
te csúszkálsz a dombokon.

A hóember válaszol:
– Látsz tollat a hátamon?
Ezt a rétet szeretem,
itt a legjobb énnekem.

Hiába hívsz, nem megyek,
sötétek a fellegek.
Véled sosem szaladok,
hiába csalsz, maradok!

Egy lépést sem mozdulok,
még csak meg se’ moccanok.
Lábam fagytól nehezül:
szaladgálj csak egyedül

Téli éj és pihe hó,
álom ringat, csuda jó!
 
Reggel, mikor felébredek,
egy hóembert építhetek!
 
Téli éj és pihe hó,
álom ringat, csuda jó!
 
Reggel, mikor felébredek,
a szánkómra felülhetek!
 
Téli éj és pihe hó,
álom ringat, csuda jó!
 
Reggel, mikor felébredek,
hógolyózni elmehetek!
 
Téli éj és pihe hó,
álom ringat, csuda jó!
 
Reggel, mikor felébredek,
korcsolyát is felvehetek!
 
Téli éj és pihe hó,
álom ringat, csuda jó!
 
Reggel, mikor felébredek,
szép karácsonyt köszönthetek!

Fagy apó most a vidéken szaladgál,
siet, mégis megáll minden kisháznál.
Az ereszre jégcsapokat kopácsol,
az ablakra jégvirágot varázsol.

A tavacskát jégpáncélba burkolja,
a lurkókat korcsolyázni kicsalja.
Domboldalra vastagít most hómezőt,
lesiklásra buzdítja a síelőt. 

Sok gyerek vív egymással ma hócsatát,
a másik meg szánkójával nekilát,
lesiklani árokpartról, jaj, de jó,
ha felborulsz, vizes páncélt ad a hó.

Estefelé haza kéne indulni,
holnap bizony iskolába kell menni...
A mai nap a szabadban jól eltelt,
a hideget kezed, lábad, füled, orrod
     (lila orrod) bánta meg.