A hunyor (Helleborus)

a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó nemzetség

25–30 ismert fajjal.

Elterjedése:

Dél-Európa (főként a Balkán-félsziget),

Közép-Európa, Törökország, Kaukázus;

egy faj (H. thibetanus) Kína nyugati részén honos.

Magyarországon három faja őshonos

(kisvirágú hunyor, pirosló hunyor, illatos hunyor),

mindhárom védett.

Szó szerinti fordításban a „helleborus” olyasmit jelent,

hogy „halálos eledel”.

Ez nem véletlen, mivel a hunyor tényleg mérgező.

Ezért mossunk mindig kezet, miután megérintettük a növényt;

még jobb, ha egyenesen kesztyűben nyúlunk hozzá.

 A hunyort toxikus hatásai miatt az ókorban gyógynövényként is használták,

idegrendszeri zavarokat és elmebetegségeket kezeltek vele.

Sőt, még kémiai fegyverként is bevetették az ókorban.

A hunyort főleg vidéken a következő év időjárásának jóslására is használták.

Gyökerének kivonatát tubák és tüsszentőpor készítésénél alkalmazták.

Ennek tudható be, hogy a növény sok német elnevezése közül

a „Schwarze Nieswurz” jelentése „fekete tüsszentőgyökér”.

A hunyort, mivel – dacolva a jéggel és a hóval – télen virágzik,

mindig is a remény jelképeként tartották számon.

Alacsony vagy középmagas, kora tavasszal

(olykor már télen) virágzó szárazföldi évelők.

Leveleik tenyeresen összetettek, a tőlevelek ölbefogottak.

A virág sugaras szimmetriájú, a szirmok kanál,

vagy tölcsér alakú mézfejtőkké alakultak,

a virágtakaró egynemű, színes, vagy zöld csészelevelek alkotják.

A három Magyarországon őshonos faj elterjedése :

 A pirosló hunyor az Északi-középhegységben,

a kisvirágú hunyor a Dunántúlon,

az illatos hunyor pedig a Dél-Dunántúl keleti részén foglalja el

ugyanazt az élőhelytípust.

Valamennyi hunyor minden része mérgező;

de egyesek, mint például a pirosló hunyor

(Helleborus purpurascens) gyógyhatásúak is.

Az ókorban a gonosz szellemek elűzésének szertartásain használták.

A legtöbb kert a téli hónapok során lehangoló és üres.

A tetszetős zöld pázsitot fehér hóréteg borítja,

és csak néhány üres virágágyás és kopár bokor emlékeztet

a virágok és bokrok színpompás kavalkádjára.

De még az évnek e szakaszát sem kell gyönyörű virágok nélkül töltenünk.

A karácsonyi rózsa néven is ismert hunyor

gyönyörű éke lehet téli álmot alvó kertünknek.

Mivel az alacsony hőmérsékletet szereti,

decembertől márciusig virágzik, megtörve a kerti táj fehér egyhangúságát.

A hunyort kertünkben legjobb, ha egy lombhullató fa alá ültetjük,

itt az örökzöld növény nyáron megfelelően árnyékos helyen lesz,

télen pedig elég fény éri.

A hunyor ültetésének időszaka a nyár.

A megfelelő fejlődéshez meszes talajra van szüksége.

A hunyort nevelhetjük bent is cserepes növényként.

Ebben az esetben azonban kellően nagy cserépbe ültessük,

tegyük hűvös helyre, és ügyeljünk, hogy ne száradjon ki.

Ajánlatos jobb minőségű, cserépbe való komposztot beszerezni,

és azt összekeverni a kertből származó földdel, így biztosítva,

hogy a növény megkapja a legmegfelelőbb tápanyagokat.

Miután elvirágzott, a hunyort kiültethetjük a kertbe,

elhelyezhetjük egy árnyékos helyre a balkonon vagy a teraszon,

vagy ha bent akarjuk hagyni a lakásban, tegyük az ablakpárkányra,

de biztosítsuk a közvetlen napfénytől való védelmét.