Tavasz - festmények
CHRISTINE HAWORTH angol festő képei
/ 1972 - 1989 /
17 évesen halt meg

Áprily Lajos: Március
A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.
Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.
Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Szécsi Margit: Március
Déli szellők, fújjatok csak,
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.
Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.
Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár..."

Szabó Lőrinc: Tavasz
"Mi az?"-kérdezte Vén Rigó.
"Tavasz!"-felelt a Nap.
"Megjött?"-kérdezte Vén Rigó.
"Meg ám!"- felelt a Nap.
"Szeretsz?"-kérdezte Vén Rigó?
"Szeretlek!"-szólt a Nap.
"Akkor hát szép lesz a világ?"
"Még szebb és boldogabb!"











