A szilveszteri szokások közös célja,

a következő esztendőre egészséget, bőséget,

szerencsét, boldogságot varázsolni.

Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő

zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól.

Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp.

Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt,

hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek,

így gondolták szaporaságukat biztosítani.

Erdélyben szokás az óév kiharangozása,

és az új esztendő énekkel köszöntése.

Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői

a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.

Erdélyben volt szokásban minden nagyobb ünnepen,

így húsvétkor és pünkösdkor is a tüzeskerék-engedés.

Szalmával betekert kereket meggyújtottak és a domboldalról legurították.

Különösen az erdélyi szászok körében népszerű szokás,

úgy tartják a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

Falvainkban általában az óév búcsúztatását

és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte.

Volt ahol a falu lakói együtt ünnepeltek, a templomhoz vonultak,

egy legény felment a templomtoronyba, onnan köszöntötte az új esztendőt,

a hívek pedig hálaadó énekeket mondtak.

A bukovinai székelyek szilveszterkor

hagymából jósoltak a következő évi időjárásra.

A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla,

ezek jelképezték egyenként a hónapokat.

Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt,

az a hónap csapadékosnak ígérkezett,

ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben,

akkor szárazságra lehetett számítni.

Természetesen szilveszterkor is jártak a legények házakhoz köszöntőt mondani,

vagy éppen valamely tréfás jelenettel a háziakat jókedvre deríteni.

A régi magyar babona szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor,

akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.

Tehát hagyj ételt a hűtőben, meg a kamrában.

Ma nem szabad baromfihúst enni,

mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken

  szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz),

máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.  

A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.

Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben,

annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.

Régi szokás az egész kenyér megszegése is,

hogy mindig legyen a családnak kenyere.

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint

"elszáll a tehén haszna", ám ha nincs tehetnünk, akkor is "elszáll a hasznunk".

(Ezen a napon nem jó sem kölcsönadni, sem kölcsönvenni semmit.)  

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe,

és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta,

a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
 

Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.

A lencsét egyes vidékeken babbal, vagy más szemes terménnyel helyettesítik.
 

A pogácsába Szilveszterkor érmét sütnek,

és aki a szerencsepénzt megtalálja, annak bőséges lesz a következő éve.

  Figyelem, a pogácsának még éjfél előtt el kell fogynia,

különben az egész a viszájára fordul!
 

Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja.

A népszokás szerint nem kellett hozzá más,

mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették

a papírra írt legkülönfélébb férfineveket.

Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére,

az tartalmazza a jövendőbeli nevét.

Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól,

mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna.

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni,

hogy egészségesek maradjanak.

Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet",

és egész évben szerencsés volt.

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni,

mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
 

Ezen a napon tilos kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket.  

Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat.

(kávétartó, cukortartó, sótartó, bors tartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb...)

Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk,

de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk

ezekben a dolgokban.  

A szerelmesek, házasulandók külön figyeltek,

hogy a mézes bödön teli legyen, illetve hogy legyen méz a háznál,

ugyanis ha a szerelmesek megkenik ajkukat mézzel,

és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.

Ezt a babonát akár ma is ki lehet próbálni.  

Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon,

hogy édes beszédű, kedves emberré váljon,

hogy sok édességet ehessen az esztendőben,

na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül,

hogy az a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.  

Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
Éjfélkor sokhelyütt meg kellett húzni a malac farkát,

hogy bőség és szerencse legyen az új esztendőben.

Amilyen hosszan visít a malac, olyan hosszú lesz a jó hírünk az új esztendőben.

Nem jó dolog ma nagy értékű holmit vásárolni, mert egész évben kiadások várnak. 

Érdemes egy érmét ma elásni, holnap pedig kiásni, így "kincslelő" esztendő vár ránk.
 

Ma bőségesen kell enni-inni adni a háziállatoknak,

kutyának, macskának, lónak, tehénnek, mert ha ma jóllaknak,

egész évben jóllaknak.

Éjfél után érdemes jövendőt mondatni, gyertyát önteni, vagy ólmot önteni.

(ebből kiderülhet kibe leszünk szerelmesek az esztendőben,

vagy megtudhatjuk, mi okozza a szerencsénket,

de azt is, hogy ki/mi áll annak útjába.
 

Aki üzlettel foglalkozik, annak gyümölcsöket kell ennie,

hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá.

Ha almát eszik, számlálja meg, hány almamag van az almában,

annyi siker üti a markát abban az esztendőben.
 

Aki férjhez akar menni, az ügyeljen arra,

hogy egy csinos ifjú férfi kívánjon neki elsőnek boldog újesztendőt.

Ha nő kíván, az szerencsétlenséget hoz,

ha meg idős férfi, akkor ebben az évben sem megy férjhez,

ha pedig nős ember, akkor nős férfi szeretője lehet.
 

Az év utolsó napján tilos mosni, varrni,teregetni, seperni - kiseprik a szerencsét -

vasalni - kilapítják a szerencsét - és más hasonlatos házi munkákat végezni.

Az éjféli durrogtatásnak is nagy hagyománya van,

egyes vidékeken állati hólyagot (marha vagy sertés) fújtak fel

és durrantottak el az óév búcsúztatására.

  Ennek a szokásnak az utódja a pezsgőbontás,

és sajnos a petárdázás is, ami számos állat vesztét okozza,

és semmi pozitívat nem jelent.

Újkeletű babona, hogy ilyenkor legyen legalább

egy nagy értéket tartalmazó bankkártya,

vagy egy nagy címletű bankó a tárcánkban,

hogy az évben ez alá soha ne menjen a vagyonunk.