Szilveszter
A Szilveszter a keresztény hagyományokban lett ünnep,
I. Szent Szilveszter pápa napja, amúgy az újév előestéje.
I. Szent Szilveszter pápát 314-ben választották meg
a keresztény egyház fejének és 335-ben,
éppen december 31-én hunyt el Rómában.
Ünnepét Nyugat-Európában volt idő, mikor december 24-én,
de előfordult, hogy vízkeresztkor vagy a Háromkirályok napján,
január 6-án ünnepelték.
Magyarországon az egész középkoron át
az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították.
Csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével
rögzült Szilveszter napja.

Mióta ünnepeljük január 1-ét?
Az ókori Rómában még március elsejével kezdték az évet.
Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált
évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel,
lakomákkal és ajándékozással ülték meg.
Az évkezdet minden tradicionális kultúrában jelképes elválasztó,
szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár.
Régi időkben a újév napján a gyerekek és felnőttek járták a falvakat,
és köszöntőket mondtak minden háznál
. Álarcos felvonulásokat tartottak, kántáltak.
A zajkeltésnek, petárdáknak, tűzijátéknak is régi tradíciói vannak,
a céljuk, hogy a hangoskodással az ártó, rontó erőket elzavarjuk a háztól.
A szilveszteri, újévi szerencse-jelképek hagyományosan:
a kéményseprő, a négylevelű lóhere, a patkó, a lencse és főleg a malac.
Következzék pár bőséghozó, gondűző babona a régmúltból, hogy szuper évünk legyen:
*Amit január 1-én tesszük, azt cselekedjük egész évben - így tartották régen.
*Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélték, ez hoz szerencsét.
*Nem szabadott kivinni semmilyen ételt a házból.
*Tilos volt bármit kölcsönkérni, vagy bármit kölcsönadni.
*Munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon.
Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból.
*Nem lehetett felakasztott ruha a házban,
mert sok elhullott állatot jelentett a következő évre.

*Sok helyen szerencsepogácsát sütöttek:
a sima pogácsák egyikének közepébe érmét tettek, és aki megtalálta,
azt érte abban az évben a legnagyobb szerencse.
*A mosdóvízbe egy piros almát helyeztek, ami az egészség jelképe.
*Azt tartották, a szilveszteri álom beteljesedik.
*Éjfélkor az első óraütéskor elfújták a gyertyát,
és csak az utolsó óraütéskor gyújtották meg újra.
Úgy tartották, aki ilyenkor hátra nézve nem látta meg a saját árnyékát,
az bizony megrendelhette a koporsóját.
Mindenki tudja, tilos tyúkot enni!
Az újesztendei jósló, varázsló praktikáknak igen fontos része volt az étkezés.
Szinte mindenki tudja ma is, hogy szilveszterkor mit szabad
és mit nem kívánatos enni, hogy jól kezdjük az új esztendőt, de vegyük csak sorra:

Baromfi TILOS = elkaparja a szerencsét.
Disznóhús KÖTELEZŐ = mert előtúrja a szerencsét.
Lencse, rizs vagy köles KÍVÁNATOS = a sok apró mag pénzbőséget hoz.
Rétes KÖTELEZŐ = hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta.
Marhahús TILOS = angolszász világban legalábbis,
azért mert a marha is hátrafelé "túr".
Kandírozott gyümölcsök AJÁNLOTTAK =
a kínaiak szerint megédesítik az élet.
A gyümölcsszemek valamilyen szerencsét jelképeznek.
A hal KÉRDŐJELES =
vízparti településeken szerencsét hozónak tartották
minél több pikkely, annál több pénz), míg máshol úgy vélték,
hogy a hallal elúszik a szerencse.
A régi hiedelem szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor,
akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
Szilveszterkor jöhet a virsli, magos mustárral

A virsli úgy került a képbe, hogy hagyományosan sertéshúsból készült,
így beleillett a babonákba.
Egyébként közel kétszáz éves hagyománya van a virsli evésének,
Johann Georg Lehner nevéhez fűződik a kolbászféleség kitalálása,
aki a frankfurti céhek szabályai elől Bécsbe ment, és ott nyitott üzletet.
Ott készítette el a virslit, amely kétféle húsból – sertés és marha –
készült, juhbélbe töltött és enyhén füstölt áru volt.
Csíráztassunk mákot, ha jövőre sok pénzt akarunk
A babona úgy tartja, a szilveszteri mákvetés bőséget és szerencsét hoz.
Viszont ne csodálkozzanak a hölgyek,
ha a sok kicsirázott mag nem csak pénzzel, de gyermekáldással is kecsegtet.
Végezetül egy fontos babona: időjóslás Szilveszterkor
Január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal,
akkor szeles lesz az esztendő.






