Az alig 4 cm-es, ovális alakú gyümölcs Dél-Kínából származik.

A szappanfafélék családjához tartozó,

akár 30 méteres magasságot is elérő örökzöld fáján

fürtökben érnek szinte rozsdavörösre a kemény, rücskös héjú gyümölcsök.

Napjainkban 200-nál is több fajtáját tartják számon.

Elnevezése a kínai nyelvből terjedt el világszerte.

Az eredeti szó kiejtése talán a ’lizhí’-hez áll legközelebb.

Kínai mogyoróként, illetve kínai ikerszilvaként,

valamint szerelemgyümölcsként is ismert magyarul éppúgy,

mint a nyugati nyelvek többségében.

Számos szubtrópusi éghajlatú területen megterem.

Kína, Thaiföld, Tajvan, India, Dél-Afrika, Madagaszkár, Mauritius

és Ausztrália számítanak ma a legnagyobb termőterületének,

de többek között Hawaii-on és Floridában, Izraelben is találhatók licsifák.

Európába hűtve vagy feldolgozott formában szállítják –

gyorsan romló gyümölcs.

Egzotikus gyümölcssaláták, gyümölcskosárkák és -torták,

különleges desszertek alkotórésze.

Készítenek belőle fagylaltot, zselét, de Indiában,

Kínában aszalva is fogyasztják, sőt bor és likőr alapja is lehet.

Az élénk színű, kissé kemény héj alatt található tejfehér,

kissé áttetsző gyümölcshús –

amely valójában az úgynevezett magköpeny –

kellemesen édes, enyhén savanykás, rendkívül aromás.

Víztartalma magas, a gyümölcs közepén pedig

fogyasztásra alkalmatlan kemény mag található.

Kínában a licsifák - tavaszi virágzásukat követően - nyáron hoznak termést.

A fa szinte minden részét hasznosítják termőterületén,

a gyökerét gyógyászatilag különösen értékesnek tartják.

A licsi őshazájában nagyobb népszerűségnek örvend,

mint az őszibarack vagy a cseresznye, és jótékony –

kedélyjavító, valamint egészségmegőrző, vágykeltő – hatásáról

legendák szólnak,

a hagyományos kínai orvoslásban is előszeretettel alkalmazzák

gyógyhatásai miatt.

100 gr licsi energiatartalma 65-70 Kcal. Magas C-vitamintartalma

(71 mg/100gr) mellett B-, E- és K-vitamin is található benne,

valamint jelentősebb mennyiségben foszfor (31 mg), magnézium

(10 mg), kalcium (5 mg), egy kevés vas (0,31 mg),

szelén (0,6 mg), mangán (0,055 mg).

Francia kutatók kimutatták,

hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében,

a koleszterinszint, valamint a vérnyomás csökkentésében

kulcsfontosságú növényi polifenolokból a licsi

minden eddig ismert növénynél többet tartalmaz.

Immunerősítő hatása is közismert,

ami a vitaminszegény hónapokban különösen ráirányítja a figyelmet

erre a nagyszerű gyümölcsre.

Nem véletlen, hogy olyan nagy becsben tartják.

Licsitörténet

Vadon termő fái valószínűleg már Kr. e. 2000 táján teremhettek,

és Kr. e. 1500 körül kezdték nemesíteni.

Egyes vélemények szerint már a Tang-dinasztia (618-907),

mások szerint a Song-dinasztia uralkodása idején (960-1279)

nőtt meg a császárok licsi iránti érdeklődése.

A korábbi időponthoz kötődő legendák szerint

a kínai kultúra egyik aranykoraként számontartott 8. századi uralkodó,

Tang Xuanzong császár egyik szépséges ágyasának kedvenc gyümölcse volt.

A császár pedig szerelme bizonyítására naponta

lovas futárral hozatott friss licsit a birodalom távoli részéről imádottjának.

Ezért is tartják máig a szerelem és vágy gyümölcsének.

Történetileg nagyobb bizonyító erejű az a tény,

hogy az egyik legkorábbról (1059-ből) fennmaradt botanikai könyvben

már szerepel a licsi ábrázolása.

Kínából azonban csak évszázadokkal később, a 17. század folyamán

jutottak el a növény magjai Mianmar (az egykori Burma) területére,

majd egy századdal később Indiába és Thaiföldre.

A mai jelentős termőterületek jó részére azonban

csak a 19. században került el a gyümölcs.

Ausztráliába pedig valószínűleg a 20. század közepén,

kínai bevándorlóknak köszönhetően érkezett meg.

Bár a híres francia felfedező és természettudós Pierre Sonnerat

dél-ázsiai útjairól készített feljegyzéseinek köszönhetően

már a 18. században eljutott a licsi híre Európába

(valószínűleg igen kevesek számára hozzáférhetően),

a gyorsan romló, friss gyümölccsel jórészt

a 20. század vége felé kezdett megismerkedni a kontinens lakossága.

Banánnal, mangóval, ananásszal, sárkánygyümölccsel

és más, egzotikus gyümölcsökkel gyakran része a különleges gyümölcssalátáknak.

Cukor hozzáadásával gyakran főznek belőle szirupot,

amely alkoholos és alkoholmentes koktélok egyik kedvelt egzotikus összetevője.

A friss és konzerv formájában kapható licsiből,

valamint licsiszirupból kitűnő koktélok készülnek.

Az igen közkedvelt mojito-koktél egyik különleges változata

a Licsi-mojito, amely házilag is kivitelezhető.

Licsi-mojito

Hozzávalók:
2 db lime
2 db licsi
6-8 db friss mentalevél
½ dl fehér rum
1½  dl szódavíz
2 teáskanál licsiszirup
ízlés szerint: jégkocka
 
Elkészítés: A mentaleveleket egy nagyméretű pohár aljára helyezzük, kissé összetörjük, majd felöntjük a licsisziruppal, rummal és a szódavízzel, ½ lime levét hozzáfacsarjuk, alaposan elkeverjük. A maradék lime-ot nagyobb cikkekre vágjuk, a két héjától és magjától megszabadított licsivel az italhoz adjuk. Jéggel, azonnal kínáljuk.

Különleges desszertet is varázsolhatunk az asztalra néhány szem friss vagy cukorszirupban eltett licsiből.

Mangó-őszibarack desszert licsivel

Hozzávalók:
1 db érett mangó
3 db sárga húsú őszibarack
1 lime leve
10-12 db friss licsi (vagy konzerv)
2 csomag lapzselatin (12 lap)
2 ½ dl tej
5 dkg cukor

Elkészítés: A mangót és az őszibarackot meghámozzuk, a magokat eltávolítjuk. A gyümölcshúst a lime levével együtt turmixgép poharába adagoljuk, pürésítjük. A zselatinlapokat a csomagoláson előírtaknak megfelelően hideg vízbe áztatjuk, majd kinyomkodjuk. A tejet a cukorral megmelegítjük, hogy a cukor felolvadjon, és hozzáadjuk a kinyomkodott zselatinlapokat. Addig melegítjük, amíg a zselatin feloldódik – forralni nem szabad!
Egy kisebb, magas peremű üveg vagy kerámia tepsit (cca. 18 X18 cm) frissen tartó fóliával kibélelünk. Ebbe kanalazzuk a már langyos gyümölcspudingot. Szobahőmérsékletűre hűtjük, majd legalább 4-6 órára hűtőszekrénybe helyezzük, hogy megdermedjen. A már szilárd állagú pudingot egy a tepsivel megegyező méretű tálcára borítjuk, a fóliát eltávolítjuk róla.
A licsiket meghámozzuk, a puding tetejére helyezzük. Kis kockákra vágva azonnal tálaljuk.
Változat: A gyümölcspüré frissen tartó fóliával bélelt egyszemélyes felfújtformákba is tölthető, majd szilárdulás után desszertes tányéron, egész licsivel díszítve tálalható.

Friss, de akár szirupban eltett konzerv licsi felhasználásával is süthetünk egzotikus muffint, készíthetünk kevert tésztából süteményt. Egyszerűen törjük össze a gyümölcshúst, és az almához vagy körtéhez hasonlóan adagoljuk a tésztához.

Licsi-kókusz muffin

Hozzávalók:
18 dkg finomliszt
2 teáskanál sütőpor
2½ dkg kókuszreszelék
6 dkg porcukor
1 doboz cukorszirupban eltett licsi a leve nélkül (20 dkg – vagy ugyanennyi friss)
1 db közepes méretű tojás
2 dl tej
6 dkg olvasztott, jó minőségű vaj

Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a 12 mélyedéses muffintepsit papírkakpszlikkal kibéleljük. A licsit elcsepegtetjük, és villával összetörjük a gyümölcsöt. A lisztet, sütőport, cukor és kókuszreszeléket tálba mérjük, alaposan összekeverjük. A tejet az egész tojással enyhén felverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat. A keveréket a licsipürével együtt a száraz anyagokhoz adjuk. Csak annyira keverjük át, hogy összeálljon a tészta. Evőkanál segítségével az előkészített tepsibe adagoljuk. 12-14 perc alatt aranyszínűre sütjük.