Szép orgona csokrok
Ifjúságom egyik májusának
harmatos tavaszi reggelén
kimentem a kertbe és vidáman
orgonából csokrot szedtem én.
Rigó fütyült fent a hársfa ágán,
szívemben a tavasz muzsikált,
lila orgonák fürtös virágán
sétált pettyes katicabogár.
Te jutottál akkor az eszembe,
Néked szedtem szép virágokat.
Nem tudtam, hogy játék a szerelmed.
Néked adtam első csókomat.
Tíz év múlt el, érett férfi lettem,
s asszonyoknak szép virága te,
csókjaidat lassan elfeledtem,
nem kísért a múlt emléke se.
Májusi szél dúdol kint a kertben,
rigó fütyül tavasz-operát.
Ma már "másképp", mégis a legjobban
szeretem a lila orgonát.
János Árpád
Még édesíti a fanyar szobát,
S a hűs homályon úgy remeg tovább
Illatja, mint halk húrok reszketése.
A lila fürtön arany fényt dob át,
S felgyújtja, mint egy nagy, kevély opált,
Melynek szikrázva szédít színverése.
Már halni vágott: bú és szenvedés,
Ó, édes emlék, te is így jelensz meg:
Olykor: sóhajtó illat, hűs zene,
És olykor: tágranyílt opál szeme
Egy-egy felfénylő, drága, ritka percnek...
Tóth Árpád
Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot súgott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!
Smaragd szívekben felpezsdült az élet.
Csodás remény: valahol újra éled
egy régi álom, csillogó tavasz.
Lelkünkben is
ilyen rügyecske tán a gondolat.
A jég alatt
szellem-páncélzat védi: kőkemény.
Egy forró csókra hirtelen kipattan,
s dalos tavasz lesz: csengő költemény.
Oly fájó mostan emlékezni rád.
Virág közt látom bánatos fejed...
Május... orgona nyit,
Daltól zeng a csalit -
Itt a kikelet. -
S az asztalomon orgona virág.
Oly fájó mostan emlékezni rád.
Fejem lehajtom. A virág befed -
És sír minden szirom,
Ahogy belesírom
Te édes neved...
/ Gyóni Géza /
Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak,
talán ezért hívnak engem orgonának,
április vad kedve suhogtatja ágam,
azután megfürdöm fényes napsugárban.
Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és libegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le hát engem,
s légy boldog te világ,
légy boldog te világ!
Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok,
már csak éppen május elsejére várok,
s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom,
s orgonaillatom a világra ontom...
Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és lebegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le már engem,
s légy boldog te világ!
Légy boldog te világ!
Várnai Zseni
Szép orgona csokrok hozzászólásai
" Ha szeretnek
olyan,mintha
kétfelől
sütne ránk
a Nap."
" A sok kis
jelentéktelen,
egyszerű
gesztus teszi
elvislhetővé
az életet.
Egy mosoly,
egy érintés,
egy szó,
kedvesség és
törődés. "
" A nagy
szavak
nem érnek
semmit.
Elszállnak
mint az
őszi szél.
De a
szeretet,
ha szívből
fakad
elkiséri az
embert,
ameddig él."
" A boldogság
az élet apró
dolgaiban
rejlik.
Aki nem
figyel,
annak
számára
láthatatlan
marad. "
" Mennyi
szín és
furcsaság
az élet,
mindez
mennyi
emlék és
remény."
" Csak az tud
élni,kinek
szívéből
nem fogy
a szeretet,
kinek lelke
élettől
vidám,
a világ
szépségein
ámulva
csodál,
ki minden
könnyből
szivárványt
csinál. "
" Nemes
élethez
nem
kellenek
nagy
cselekedetek,
csupán
tiszta szív
és sok
szeretet. "
/Pázmány
Péter /
" Emberi
törvény
kibírni
mindent
S menni
mindig
tovább,
Még akkor
is ha nem
élnek már
benned
remények
és csodák "
/Hemingway/
" Higgy a
csodákban,
mert teli
van vele
az élet.
De ami
legfontosabb,
higgy
magadban,
mert
odabent
a lelkedben
rejtőzi a
csoda
a remény,
a szeretet
és a
holnap
álmai."
