Az otthon az a hely, ahol az ember saját értékrendje uralkodik.

Ahol magunk döntjük el, hogyan töltjük az időnket

és mit kezdünk a tulajdonunkkal. Máshol nem így van.

Atul Gawande

2. A szülőváros (...) nem templomtorony és nem tér szökőkúttal,

s virágzó kereskedelem és ipar; a szülőváros egy kapualj,

ahol először gondoltál valamire, pad, amelyen ültél

és nem értettél valamit, pillanat a folyóvíz alatt,

mikor valamilyen régi létezés emlékébe szédültél vissza;

simára csiszolt kavics, melyet megtalálsz a régi asztalfiókban,

s már nem tudod, mit akartál vele; a hittantanár kalapja,

melyen barna folt éktelenkedett, szorongás egy történelemóra előtt,

különös játékok, melyeket senki nem ért,

és következményeiről álmodsz egy életen át, tárgy egy ember kezében,

hang, amit éjjel hallasz a nyitott ablakon át, és nem tudod elfelejteni.

Márai Sándor

3. Mindannyian tudjuk, hogy az otthon nemcsak négy falat,

tárgyakat jelent, az otthon menedék.

Az az ember, akinek van hová – és van kihez – hazamenni,

mindenkor könnyebben viseli az élet konfliktusait, csapásait.

Az otthon számomra azt is jelenti, hogy valaki meghallgat, valaki megvigasztal.

4. Vannak dolgok, melyeket csak egy bizonyos korban érez magáénak az ember.

Ezek között van az a bizonyos kapcsolat a házzal és mindavval,

amit az tartalmaz vagy körülötte van. (...)

Hirtelen megérted, hogy a Ház és a Kert már

nemcsak egy ház vagy egy kert, ahol véletlenül, kényelemből vagy

a szépség kedvéért élsz, hanem az a bizonyos te házad és kerted,

hozzád tartoznak, mint ahogy a kagylóhoz tartozik az a puhatestű is,

mely benne él.

A saját váladékaiddal alakítottad ki

ezt a kagylót, röviden benne van a te történeted.

Teljesen körülvesz ez a csigaház, s talán még a halál sem tudja őt

megszabadítani tőled, és mindazoktól az örömöktől és fájdalmaktól,

mit belsejében éltél át.

Susanna Tamaro

5. Egy ház nem otthon, ha a gyerekeknek

és a kutyáknak tilos bemenni a nappaliszobába.

Audrey Hepburn

6. A ház a par excellence emberi világ. A mi világunk, mert mi építettük.

Emberi mértékkel mérve a ház építése az,

ami legközelebb esik a világ isteni teremtéséhez.

Az otthonomban én vagyok a teremtő és az úr.

Én mondom azt: legyen világosság,

és valóban a következő pillanatban kigyulladnak a fények.

Én határozom meg a napot és az éjszakát,

én tűzöm ki a csillár csillagjait ebben a mikrovilágban.

Nemhiába van a háznak és szobának „mennyezete”.

Az én házam az én univerzumom.

Az, hogy én a házamból látom a világot,

és a világ nem lát engem, már-már isteni helyzet és hatalom.

Hankiss Elemér

7. Csak figyelek, érzékelem, hogy vagyok, hogy vagyok valahol,

és ez már nem jelent otthonosságot.

Lenni, otthon lenni természetes állapot: aki otthon van,

nem gondol rá, hogy van valahol.

Grecsó Krisztián

8. Hányan kérdezték már tőlem,

miért ásom el magam itt, vidéken, a Balaton partján...

Néha megpróbáltam megmagyarázni a fantáziátlan agyuknak,

hogy én itt, ennek a csodálatos víznek a partján érzem itthon magam.

Itt igazibb a napfény, itt igazán tiszta a levegő,

itt én minden reggel úgy ébredek, mint aki újjászületik.

Akár ilyen gyönyörűen süt a nap,

mint most, akár borús vagy sírós az idő, mindegy nekem, csak itt lehessek,

és láthassam az ablakból vagy innen a tetőről ezt az én tengeremet.