Forráskód: rostae-books.com

Gyertya

Az emberi élet egyik fontos tartozéka a gyertya:

használják születésnél, keresztelésnél, lakodalomban,

gyertyát tesznek a születésnapi tortára, a karácsonyfára,

gyertyát égetnek a haldokló mellett, a ravatalnál,

az elhunytakra emlékezve, gyakorta égnek gyertyák

az esti vagy ünnepi étkezések alkalmával.

A régi Kínában a szertartások mellett 

- a füstölőpálcához hasonlóan - időmérésre is használták a gyertyát.

A leégett gyertya mennyiségéből határozták meg az eltelt időt.

A kínai néphagyományban a „meggyújtani a viaszgyertyát” kifejezés

a szüzesség elvételére,

míg a „fejjel lefelé fordítani a gyertyát” a szeretkezésre utal.

A zsidók úgy vélték, hogy a gonosz szellemek ki nem állhatják a fényt,

ezért gyertyát égetnek minden gyerek születésénél és minden halálesetnél,

valamint az esküvőkön két égő gyertyával kísérik az ifjú párt

a chüpehez (chüpe vagy chupa: négy oszlopon nyugvó baldachin,

mely alatt az esketést végzik). A kabbalisztikus hagyományokban

a három gyertya

a bölcsesség, az erő és a szépség jelképe.

A gyertya elsősorban a Világ fényét jelképezi,

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.)

megszentelik a gyertyákat, másnap, Balázs napján (február 3.) pedig

a pap két szentelt gyertyával ad balázsáldást a torokfájás ellen.

A húsvétkor gyújtott gyertyáról feltételezik, hogy az élet fényét reprezentálja.

Az adventi koszorú négy vasárnapot jelző gyertyájából

négy héten keresztül, hetenként egyet-egyet gyújtanak meg.

A néphiedelem szerint a szentelt gyertya fénye távol tartja

a háztól a természeti csapásokat.

A magyar néphit úgy képzeli,

a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája.

A különböző hiedelmek alapján,

ha egy szertartáson meggyújtott gyertya kialszik,

annak a jele, hogy gonosz szellemek vannak a közelben.

Ha a gyertya lángja hirtelen kékre színeződik,

a helyiségben egy szellem tartózkodik.

Vidéken a bőséges gyermekáldás érdekében

a lakodalom vége felé a násznép elfújt gyertyákat dobott az ifjú pár után.

Számos helyen pedig máig hisznek abban,

hogy teljesülni fog annak a kívánsága,

akinek sikerül első próbálkozásra elfújnia

az összes gyertyát születésnapi tortáján.

Ha valaki súlyos beteg,

a betegség kiűzése érdekében egy meggyújtott gyertyát kell

az egyik cipőjébe helyezni, majd le kell kapcsolni

az összes villanyt a szobában.

Ezután le kell írni egy darab papírra a betegség nevét,

melytől a beteg szenved, és a papírt el kell égetni a gyertya lángjában.

Egyidejűleg a következő szöveget kell háromszor elismételni:

"Távozz halál! Távozz halál!

Távozz halál! Te lángból áradó élet, adj új lélegzetet!"

Majd a gyertya lángját megnyálazott ujjal kell eloltani.

Azon a helyen, ahol a halottat megmosták,

hét éjszakán át kell égetni a gyertyát,

az elvesztett nyugalma érdekében, mondják a törökök.

Mindenszentek napját követő éjszakán

minden elhunyt rokonért gyertyát gyújtanak.

A közelmúltban elhunytért égetett gyertyát

mindig annak a szobának ablakába kell tenni, amelyikben meghalt.

A babonások szerint balszerencsés

a szomszédnál díszesebb gyertyákat égetni.

Ezzel az ember jelképesen elégeti a vagyonát.

Nem szerencsés az embernek drágább gyertyát venni annál,

mint amit a vagyoni helyzete megenged.

A környék összes lakójának nagyjából

olyan minőségű gyertyát kell használnia,

mint amilyen közülük a legszegényebbnek van.

A népgyógyászok is előszeretettel használnak gyertyát,

például fülbetegségek gyógyítására. Az álomfejtők azt mondják,

hogy a család jól megalapozott szerencséjét jelenti,

ha az álomban látott gyertya tiszta, nem imbolygó lánggal ég.

Az egyik orosz babona szerint sohasem szabad a cigarettát

gyertyáról meggyújtani, mert balszerencsét hoz az emberre.