Az álmok jók és szépek,
merj álmodni
Hisz azok valódinak tűnnek.
Mindenről mi szép és jó,
Merj álmodni.
Igaz reggel arra ébredsz
hogy...már vége..
De te így is
Merj álmodni.d
Álmodj egy magas hegyről,
melyre felmész
Meglátod majd a hegy csúcsán,
Egy gyönyörű világ tárul eléd,
Látni fogod szemeiddel,
 Mily gyönyörű a táj.
Erezni fogod ahogy,
a nap majd át melegíti testedet,
s elvakítja szemeidet.
Merj álmodni a szerelemről
Mely lelkedet el viszi ,
A  felhők közt élni
Szállni mint a madár szabadon.
Úgy fogod érezni ,
hogy te is röpülsz,
Ha széttárod karjaid,
Te is szárnyakra kapsz
Gondolataiddal
A városok alattad,
 pöttömnyi buborékokként
Beolvadnak lassan,
A színek kavalkádjába.
Merj álmodni..
A végtelen szeretetről
Legyél egy nyíló rózsa,
Ki egy harmatos reggelen,
Nyitja szirmait.
És illata bejárja a szívedet,
Annyira illatos,
 hogy szinte elakad a lélegzeted
Legyél egy könnycsepp,
Mely szemeden lefolyik.
Erezni fogod meleg arcodon
Merj álmodni ,
 Az igazi szerelemről,
Mely oly perzselő.
Merj álmodni ,
álmaid valóvá válhatnak,
Ha nagyon akarod,
Te csak..
Merj álmodni .

Jó ilyenkor este már,
mikor az izzó nap leszáll
s a csillag csillog csak nekem.
Elgondolom az életem.

Ami elmúlt és ami lesz még,
mit rég meguntam s amit szeretnék,
messziről nézem és nyugodtan,
ami után egykor futottam.

Mire az izzó arc lehull,
a szív is békés lesz belül.
Öröm, kétség oly messzi cseng
és jól esik az esti csend.

Jó így még egyszer szem lehunyva
mindent végiggondolni újra,
a lélek könnyű, mint a pára
s csend van. Elalszunk nemsokára.

Figyeld meg, ha boldog vagy, hogy repül az idő

. "Jé, már este van!"

Ha pedig nagyon boldog vagy, akkor az idő nemcsak "repül",

de meg is szűnik. Nincs.

Egy olyan dimenzióban vagy, ahol nincsenek órák.

Nincs holnap. Tegnap sincs

. "Most" sincs - mert ha már tudod, hogy "most" van,

nyomban félni kezdesz, hogy elmúlik az egész.

Müller Péter

- Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? -

kérdezte aznap este a csillag.

A fa épp leeresztette szempilláit,

hogy kipihenje magát.

Megmozzantotta ágait, és álmosan felelte:

- Nem... nem. Nem annyira ritkák.

Csak hát... az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat.

Pedig az - hogy mondjam neked? - a szív ügye.

- Mesélj nekem a boldog pillanatokról!

- Hagyjál most, álmos vagyok. (...)

- Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni.

- Szeretlek! Nagyon!

- Jó éjszakát! - mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.

Alkyoni Papadaki