Szegfűszeg
Szegfűszeg, az illatos gyógyító

A szegfűszegfának akkor szedik le a bimbóját, mielőtt kinyílna a virág.
A szegfűszeg harcos története
A Fűszer-szigeteken őshonos szegfűszeg története a régmúltra nyúlik vissza.
Mivel az elsők között került kereskedelmi forgalomba,
így nem csoda, hogy – arab közvetítéssel – az ókori rómaiak konyhájában is
megtalálható volt ez az aromás, illatos fűszer.
A rómaiakkal nagyjából egy időben, a Han-dinasztia idején,
már a kínaiak számára sem volt újdonság a szegfűszeg.
A császár elé járuló, vele szót váltani készülő alattvalók számára előírás volt
a szegfűszeg rágcsálása, hogy friss és üde lehelettel jelenhessenek meg
a kihallgatáson, az uralkodó színe előtt.
A frissítő jelleg mellett a szegfűszeg Kínában aratott fényes karrierjéhez
az afrodiziákum léte is hozzájárult.

A középkorban a szerecsendióval együtt a szegfűszeg számított
az egyik legértékesebb és legritkább fűszernek Európában,
így több expedíciót is indítottak a fűszerek őshazájának felkutatására
és totális leigázására.
A hosszas keresgélés után 1522-ben Magellán egyik megmaradt hajója,
a Victoria tért vissza jelentősebb mennyiségű szegfűszeggel és szerecsendióval -
a spanyolok legnagyobb örömére.
Igaz, Magellán egy – Maktan-szigetéken folyó – harc közben 1521-ben meghalt,
de a maradék legénység rálelt a forrásra,
és alaposan megpakolta a hajót, mielőtt visszaindult volna Európába.
Az aranynál is értékesebb fűszert azonban mások is szívesen hajóikra rakodták volna.
Végül 1605-ben a hollandoknak sikerült felfedezni a kincshez vezető tengeri utat,
aminek eredményeképp rátették kezüket e fűszer kereskedelemére.
A hollandok úgy próbálták monopol helyzetüket fenntartani
és az árakat az egekbe tornázni,
hogy a tartományukon kívül eső szegfűszegfában gazdag területeket felégették.
Ám az őslakosok fellázadtak ez ellen módszer ellen,
mert törzsi hagyományaiknak megfelelően a születendő gyerekeiknek
egy-egy szegfűszeg fát ajánlottak, és semmi jót nem jelentett,
ha a fa megbetegedett, ne adj’ Isten leégett.
A fák felégetéséből kifolyólag a Fűszer-szigeteken a járványok is erőre kaptak.
Egyes elbeszélések szerint, miután a hollandok kipusztították a sziget összes szegfűszegfáját,
a Ternate szigetén élő emberek megbetegedtek, és sokan meg is haltak a különböző járványokban.

A holland monopóliumot azonban nem csak a bennszülöttek ellenállása őrölte fel,
hanem az is, hogy – a halállal lakolás kockázatát is vállaló – f
rancia csempészek jóvoltából a szegfűszeg termesztését
más szigeteken is megkezdték.
A 18. századra már igen sok helyen termesztettek szegfűszeget:
Kelet-Indiában, Zanzibáron, Madagaszkáron, Brazíliában,
Mauritiuson és Tanzániában többek közt.
A nagy kínálatnak köszönhetően a fűszer ára olyan szintre csökkent,
hogy a szegfűszeg szinte minden társadalmi osztály számára elérhetővé vált.
Csodálatos gyógyhatása

A szegfűszeg gyógyászati felhasználása szintén nem új keletű
és igen széles spektrumot ölel fel.
A szárított rügy nagyjából 20%-át kitevő eugenol olaj
baktérium-, gomba- és vírusölő tulajdonságainak hála
a szegfűszeget rengeteg nyavalyára alkalmazták az évszázadok során
és használják mind a mai napig.
Fertőtlenítenek, fájdalmat csillapítanak,
emésztést serkentenek vele,
ezen kívül többféle köptetőnek és görcsoldó krémnek is alapanyaga.
De az alkoholról és a dohányzásról való leszokásnál is gyakorta alkalmazzák.
A szegfűszeget elődeink leggyakrabban emésztésük helyreállítására használták,
valamint a fogászati beavatkozásoknál mint fertőtlenítőszert,
helyi érzéstelenítést és fájdalomcsökkentőt.
A fűszer nem csak elősegíti az emésztést,
hanem a hasmenést és a hányingert is meg lehet vele akadályozni.
A különböző megbetegedések mellett a járványok megfékezésénél is
nagy szerepe volt, a híres velencei pestisdoktorok is
tettek szegfűszeget a maszkjukban lévő fűszerkeverékbe.
A különböző betegségek orvoslásán túl
a szegfűszeg távol tartja a rovarokat,
épp ezért érdemes narancsba szurkálni, és ezt tartani az étkezőasztalon.
Változatos felhasználása

A szegfűszeg leggyakrabban egészben,
de néha őrölt formában is használjuk
. A sütemények, édességek, kompótok és gyümölcsös ételek mellett
a szegfűszeg nagyon jól illik a szárnyasokhoz.
A húsok pácolásához érdemes használni,
illetve sütéskor a hasüregben elhelyezett néhány szem szegfűszeg is
kellemesen illatossá és ízessé teszi a húst.
A húsokon kívül zöldségekhez is adható.
A sütőtöknek kifejezetten jól áll a szegfűszeg,
sőt igen sok fűszerkeveréknek is alapanyaga.
Így például a currynek, a kínai öt fűszer-keveréknek,
a franciák által ragukhoz, kolbászokhoz előszeretettek használt
. Még a worchester - szósz egyedi ízét alkotó összetevők között is fellelhető.
Ételek mellett az italokban is nagyon jól muzsikál a szegfűszeg.
A forralt bor egyik alapfűszere,
de különböző likőröknek és teakeverékeknek is alapeleme.






