Sunflower girls

A napraforgó (Helianthus annuus)
Észak-Amerikából terjedt el Európába a nagy földrajzi felfedezések idején.
Latin neve a napkoronghoz hasonló tányérvirágzatára utal.
A XVI.-XVII. században az európai királyi kertekből vált ismertté,
majd az úri kertek dísznövényeként honosodott meg hazánkban is,
ahonnan idővel átkerült a paraszti kertekbe.
Szántóföldre először e kapásnövények szegélynövényeként az utak,
mezsgyék mellé ültették, később önállóan is vetették.
A paraszti kisgazdaságokban minden részét felhasználták:
a kicsépelt magokat pörkölték és tisztítva fogyasztották
illetve olajat sajtoltak belőle,
a szárából kerítést fontak vagy tüzelésre használták.
Olaja először a szegények étkezésében volt fontos,
illetve böjti eledelnek használták.
Ma pedig olaját is és a belőle készített növényi zsiradékot (margarint) is
az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részének tartjuk,
amely konyhatechnológiánkban felválthatja a disznózsírt.
Jelenleg Argentína, Franciaország, a volt Szovjetunió országai,
Kína és India a világ legnagyobb napraforgó-termesztői.

Meghökkentő érdekességek a napraforgóról
A világ legmagasabb napraforgója címet
egy 7,76 m-es példány érdemelte ki Hollandiában, 1986-ban.
A németországi rekordot 2003-ban jegyezték fel,
és ennek magassága 6,25 m volt.
A legkisebb napraforgó mindössze 5,6 cm-es.
A legtöbb virágot - 97 darabot -
Belgiumban számolták meg egy tő napraforgón.
Az egyéves napraforgó (Helianthus annuus)
a világ legnagyobb fészkes virágzatú növénye,
és a világ legnagyobb termetű egynyári növényei.
Az óriás fajták virágtányérja akár 50 cm átmérőjű is lehet.
Sőt, születtek már feljegyzések olyan monstrumokról is,
amelyeknek akár az 1 m-es átmérőt is elérte a virága!
A virágtányér átlagos mérete azonban mindössze 20...30 cm.
A nagyvirágú napraforgóknak akár kétezer nyelves viráguk
és húszezer csöves viráguk is lehet,
és ennek megfelelő mennyiségű magot is nevelnek virágtányéronként.
A napraforgó megköti a talajba került mérgező anyagokat,
és vele együtt ezek is eltávolíthatók a területről.
Nincs még egy olyan élelmiszernövény,
amely annyi vasat tartalmaz, mint a napraforgó.
A mélyre hatoló karógyökereikkel a napraforgók
nagyon jól lazítják az alsóbb talajrétegeket is
A gyökereik akár 4 m mélyre is lejuthatnak.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy az ember
már ötezer évvel ezelőtt is fogyasztotta a napraforgó magját.
Megelőzhető a tűzhelylap rozsdásodása,
ha rendszeresen vékony réteg napraforgóolajat hordunk fel rá.
A nemesacél edényeket is érdemes a tisztítás után napraforgóolajjal bedörzsölni.
Németországban 2001-ben az augusztus növényévé választották a napraforgót.












