Az Ázsiából származó gyümölcsöt már az egyiptomiak is ették,

majd ezt a sort folytatták a görögök,

és természetesen a rómaiak asztaláról sem hiányozhatott a

sárgadinnye.

A római birodalom bukása után

az arabok kezdtek foglalkozni termesztésével és nemesítésével.

Az édesebb, nemesített hibridek a 16. században vették be Európát.

Errefelé a mérsékelt klíma miatt üvegházféleségekben

vagy speciálisan kialakított gödrökben termesztették a dinnyét.

Amerikába Kolumbusz Kristóffal került a dinnye, 1494-ben,

méghozzá azért, mert a dinnye a napi fejadag részét képezte,

hogy a legénység ne kapjon skorbutot.

A 17. században hódította meg a dinnye Afrikát és Ausztráliát.

A sárgadinnyéből igen sokfajta létezik.

Az európai sárgadinnye enyhén bordázott, szürkés héjú,

a szintén Európában, Franciaországban nemesített

mézharmat dinnye is nagyon kedvelt, hiszen lédús, kifejezetten édes fajta.

Épp ezért előszeretettel használják desszertek alapanyagaként.

Észak-Amerikában a sárgadinnye hálós héjú,

narancsszín húsú és nem túl édes.

Ebből a fajtából létezik vörösesebb és sárgásabb árnyalatú húsú is,

de nem gyakori.

Amerikában reneszánszát éli a perzsa dinnye montreáli változata is,

amit már a 17. század végén termesztettek a jezsuiták,

de a 19. században a város növekedésével eltűnt a környező földekről,

ám a 20. század végén újraélesztették ezt a világoszöld húsú,

fűszeres ízű dinnyét. Kínában a Hami dinnye közkedvelt,

rózsaszínes, ropogós húsával.

Izrael is szerepel a nagy dinnyetérképen,

hiszen 1970 körül itt nemesítették a Galia dinnyét,

ami a mézharmat és a klasszikus sárgadinnye keveréke,

általában 1 kg körül mozog.

Annyira sikeres nemesítés volt,

hogy manapság már Spanyolországban is termesztik.

Nemesített sárgadinnyék a teljesség igénye nélkül:

Juan Canary, Santa Claus, Pepino, Persian, Casaba,

Kantalup, Crenshaw, Honeydew, Emerald Pearl...

Egészséges dinnye

A sárgadinnye rendkívül tápláló étel.

Jó a bélrendszernek,

a szív és érrendszernek és az immunrendszernek.

Egyes kutatások szerint fogyasztásával megelőzhető a rák kialakulása.

Tápanyagokban igen gazdag.

Többek között az alábbiak találhatóak meg benne:

kalcium, foszfor, magnézium, réz, króm, A-, C- és E-vitamin, folsav.

Emellett még a béta-karotin tartalma is igen magas.

A napi ajánlott C-vitamin mennyiségünket

20 dkg sárgadinnye tökéletesen fedezi.

A sárgadinnye édessége ellenére nem egy kalóriadús étel,

hiszen negyed kilónyi dinnyében nagyjából 230 kalória található.

Épp ezért sárgadinnye-kúrákat is szoktak tartani fogyókúra címén.

Nagyon magas a víztartalma, emiatt vízhajtónak is használható.

Dinnye a konyhában

Behűtve önmagában tökéletes desszert,

de sokféle módon el is készíthetjük.

Lehet belőle igazi, nyári, szomjoltó

leves, pármai sonka alatt kanapé,

salátákban izgalmas betét.

Készíthetünk belőle fagylaltot,

vagy dinnyegömbökkel tarkíthatunk egy clafoutis-t.

Elegáns és könnyen elkészíthető a dinnye souvlaki,

ilyenkor 3-4 féle dinnyekockából állíthatunk össze látványos és finom nyársakat.

A dinnyét fűszerezhetjük sóval, frissen őrölt feketeborssal,

gyömbérrel, cayenne borssal, bazsalikommal,

vagy meglocsolhatjuk egy kis citromlével.

Hideg sárgadinnye krémleves

Forrás: mindmegette.hu