A papaver nemzetség tagjai Dél Európából terjedtek el,

más országokba.

A kerti díszmák egyre kevesebb kertben ültetik,

pedig termése, vagyis a mák egyre drágább a boltokban.

Szára és levele egyaránt szőrős, virágai egyszerűek,

mindössze négy sziromlevélből állnak.

Ma már telt virágú fajtákat is vethetünk,

amelyek még mutatósabbak és szebbek.

Termése toktermés, kiszárítva nagyon szép dísz lehet vázába

vagy száraz csokorba téve.

A másik rokon a díszpipacs.

Mindenki megcsodálta már nyáron, a mezőkőn nyíló

gyönyörű élénkpiros pipacs mezőket.

Kertünknek is díszíthetjük ezzel a gyönyörű nyarat idéző

színpompás virággal.

Bár virágzása nem tart sokáig és hazánkban inkább,

mint gyomnövény, van számom tartva kertekbe is remek egynyári virág lehet.

A pipacs mára kissé elfeledett dísznövény,

pedig virágainak szépsége, viszonylagos igénytelensége miatt

megérdemli a figyelmünket.

E virágos gyógynövények némelyikét

kizárólag díszítés céljából nemesítették ki.

A pipacsmezők szépségét varázsolhatjuk kertünk napos részébe.

A pipacsok szegélyek, sziklakertek díszei is lehetnek.

A nálunk őshonos mezei pipacs (Papaver rhoeas) a mák testvére.

Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyom.

A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal

és a búzavirággal tömegesen terem.

A pipacs a vegyszeres gyomirtás következtében kiszorult a vetésből

az utak szélére, beköltözött kertjeinkbe.

Vágott virágként értéktelen, de helyben hosszan gyönyörködhetünk

dús virágzásában, s talán még száron maradó apró gubói is dekoratívak.

Ha akarjuk, hogy évekre megtelepedjen kertünkben,

várjuk meg, míg virágai megszáradnak és elhintik magvaikat.

A kerti mák (Papaver somniferum) fontos, kettős hasznosítású gyógynövény.

Őshazája Nyugat-Ázsia, illetve az újabb kutatások szerint

a Nyugat-Mediterráneum.

Több ezer éve ismerik és termesztik.

Tudományos neve, a latin somnus (alvás) és a ferre (hoz),

is utal tejnedvének narkotikus hatására.

Az éretlen terméstokban és a növény zöld részeiben található,

megszilárduló tejnedv, az ópium, kb. 20 %-ban huszonötféle alkaloidot

(pl. a fenantrén típusú morfint, kodeint, narkotint, papaverint, narceint) tartalmaz.

Ezen kívül viasz, gyanta, cukor, és fehérje tartalma is jelentős.

Ópiumnyerés céljából a termés tokját megkarcolják

, és a sebzés helyén kicsurgó tejszerű nedvet, az ópiumot

a megszikkadás után összegyűjtik.

Manapság gyógyítási céllal már nem használják a nyers ópiumot,

hanem sztenderdizálják 10% morfin tartalomra,

vagy az alkaloidokat elválasztás után tisztán adják a betegeknek.

India és Törökország évente kb. 200 tonna ópiumot állít elő mákból.