1. Zsirodat, mázodat ne vesztegesd rája

Ne is foglalkozz vele, mert nem éri meg.

2. Apja is ember volt, vasvillával ette a szérdéket

Ezt a butaságra, az ostoba emberekre, buta cselekedetekre értették.

Mi az a szérdék? Aludttej...



3. Bekötötték a zsák száját.

A teherbe esett nőkre mondták.


 

4. Feltartja orrát mint a zámolyi borju

Ha gőgös, felfuvalkodott emberről volt szó.

5. Én is voltam valaha szép asszonynak kocsisa

Amikor azt akarjuk kifejezni, hogy mi is számítottunk egykor,

voltunk mi is fiatalok, szépek, erősek stb.



6. Bus vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja agyarát.

Ha valaki nagyon elkeseredik, az mindennek nekimegy.

7. Vakarj falat!

Így szólították fel megadásra a másikat.

8. Bibor, bársony, vendégség, jobb egy napi egészség

Mindennél, minden földi jónál és kincsnél többet ér az egészség.

Abban a korban, amikor nem léteztek a ma ismert,

hatékony gyógyszerek és védőoltások,

amikor rendszeresen járványok tizedelték az embereket

és magas volt a gyermekhalandóság,

különösen fontos volt az egészség.



9. Elvitte azt a két szárnyú veréb

Elmegy a kedve valakinek valamitől,

már nincsen jó kedve valakinek, oda a vigasság.

10. Oda a vese, de itt a szaga

Meglett a tolvaj, aki ellopott valamit.

11. Fogas a verőfény

Egyik kedvencünk ez az időjárással kapcsolatos szólás.

Jelentése: hiába süt a nap, csípős hideg van.



12. Jobb a vén árnyéka mint az ifjú kardja

Bizony, a tapasztalat, a higgadtság és a bölcsesség gyakran többet ér,

mint a heveskedés, a gyors cselekvés.

13. Ha nyálával jóllakhatnék, soha se pökné ki.

A zsugori emberekre mondják,

akinek szinte fáj akár egy fillért is kiadni valamire.

14. Az élőt a holtak hagdossák

Rosszindulatú emberek rágalmaznak valakit, aki nem szolgált rá erre.



15. Annyit ér, mintha Budán muzsikálnak, oszt ide nem hallik.

Egy másik változata: "Kutyaugatás nem hallik a mennyországba".

16. Haluskát főznék, ha túró volna, de liszt nincs

A túrós tésztához se liszt, se túró nincsen.

Vagyis: semmi sincs, nem lehet megcsinálni.

Végh Antal írta Terülj asztalkám! című könyvében:

"Túrós csuszának, túrós galuskának, káposztás kockának

meg mi mindenfélének még csak úri helyen emlegették;

a főtt tészta neve Szatmárban mindenkor és mindenütt: haluska!"

17. Eljő az idő, ha megázik a tüdő.

Akkor mondták, ha úgy érezték, még nem ittak elég alkoholt!

Vagyis, addig nem mennek el, amíg... a többit el tudjátok képzelni.



18. Igézt volt neki

Valaki rájött, hogy átlátnak rajta, és sejtik a valódi szándékait.

19. Járt a fekete iskolában

Vagyis sokat látott ember, aki jót és rosszat is tapasztalt már.

20. Ki az igazat hangosan hegedüli, hamar vonóval a fejére ütnek

Az jár pórul, aki kimondja az igazságot.

És végül még egy ráadásnak,

amit a hasznavehetetlen katonára mondtak régen:

"Sári vári labancz."

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu