Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét

és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap,

a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli.

Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte

ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak.

Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

Az evangélium szerint ugyanis Krisztus

mennybemenetele után az apostolok, Mária

és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek:

Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek,

belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész,

azaz ötvenedik szóból származik,

s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik.

Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt,

később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált.

Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik

 ünneplése egyidős az egyházzal.

Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el

a Szentlélek eljövetelének megünneplését.

Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep,

ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Az evangélium szerint Krisztus mennybemenetele után az apostolok,

Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek.

Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat,

ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg,

amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre.

"És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel,

és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. ..

Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik:

Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben,

legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!...

Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan

a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára;

és veszitek a Szent Lélek ajándékát...

A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének;

és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek...

"(Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása)

Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére

kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok

, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról

hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek

az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá

a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe,

hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el.

A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke

és az idei liba uborkasalátával.

Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése:

báránysült, báránypaprikás.

Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender,

a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye

a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási

és nemzeti ünnepségei közé tartozik.

Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem

a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni.

Az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat,

megvédték katolikus hitüket.

Ez idő óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak,

ahová évek óta több mint százezer ember érkezik,

főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából

és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.

Pünkösdkor pünkösdi rózsát szórnak a mosdóvízbe,

hogy egészségesek legyenek.

A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába,

akinek udvarolni akartak.

A pünkösdi királyság hagyománya

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak,

de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik.

Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdölés,

a pünkösdi király- és királynéválasztás,

valamint a májusfa-állítás vagy -kidöntés.

Számos helyen hagyományosan búcsút rendeznek pünkösd napjaiban,

s különböző közösségi programokkal várják az ünneplőket.

A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik.

Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen,

múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás j

óval régebben is ismert volt hazánkban.

A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében

választott pünkösdi királyról szólnak.

Székely gyermekek bothúzással, másutt lúdnyakszakítással

és más ügyességi versenyek keretében választottak maguk közül pünkösdi királyt.

Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt.