ŐSZ - John Sloane képei

Ősz van, hullanak a sárga falevelek,
betöltik gazdagon utcákat, tereket
.Szóródik szét,mint
ezernyi aranytallér a fák lombja, koronája... földet ér.
Ragyognak a szikrázó napsütésben
elmúlt a nyár, most az ősz menetel.
A csillogó falevelek egymásba ölelkezve
,a földet aranybársony takaróként lepik el.
Ropják táncukat az őszt köszöntve,
a langyos szélben vígan repkedve.
Hiába minden, itt van már az ősz,
ez a tarkabarka varázs , nálunk időz.
A kopasz ágak közt átszűrődik a napsugár,
már rég búcsút intett nekünk a nyár.

Ősz királynő színre lépett,elfoglalta trónját,
könyörtelen,kíméletlen,máris munkához lát.
Szolgájának parancsot ád,keverjen festéket
-aranysárgán, barnán,bordón látná a tájképet.
Szelet rendel,aki rázza majd a fákat,
széttépi a színpompázó bús lombkoronákat!
A falevél mind lehulljon,ez a parancsa,
virág hajtsa sziromfejét,dermedt virágágyra.
A természet belenyugvón,fogadja a döntést,
csak éjszaka, magányában,hullatja a könnyét.
Küldetését elvégezvén,eltávozik önként,
Ősz királynő betartja a természeti törvényt.

Tarka színre festette be,szeptember a hegyeket,
nem átallott kézbe venni szeretettel, minden egyes levelet.
Hat színt festett megkeverve,szivárványnál színesebbre:
saját ízlésvilágára a zöld tájat átpingálta.
Csiricsáré, tarka-barka? -színkavalkád nem zavarta.
Szép kontrasztos háttérképnek, maradt az ég kobaltkéknek.
Megbarnultak a bükkösök, a juharfák vérvörösök
,akáclevél citromsárga, gesztenyékét rozsda rágja.
A vén tölgyfáké aranyos, a kőriseké narancsos,
tarkállanak parti füzek, rőt avar takarja, a zöld füvet

Szép ősz van a kertünkben, fű között már sok a levél,
türelmesen várja a Nap,míg a fa ruhát cserél.
Szemérmesen elfordul,bár kukucskál kicsit,
felhő mögül nézi az aranysárga színt.
Fátyolos lett szeme,ekkora csillogást!
Ki bírja ezt nézni?
De muszáj, mert oly csodás,
hasonlít a színe rám - gondolja a Nap,
és utolsó erejével, ontja az aranyat.
A fa csak mosolyog rá szép őszi színben:
rőt vörös ruhában, aranyos cipőben.
Tényleg ősz lett már itthon a kertünkben.
Ezt az őszt szeretem én,ezt a rőt-aranyos színűt!
Ez hoz számomra megnyugvást, derűt...














