Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ezerféle zsiradékkal lehet jó háztartást vezetni,

de minden zsiradéknak megvan a maga szakterülete,

ahol a lehető legtöbbet hozhatjuk ki belőle.

Növényi olajak

A növényi olajok mára már teljes mértékben

átvették az uralmat a konyhák jelentős részében.

A sertészsír helyettesítése mellett

számtalan módon érvényesülnek a mindennapjainkban,

a különféle szendvicskrémek, margarinok

mind-mind ezekből az olajokból készülnek.

Legkedveltebb és legelterjedtebb a napraforgóolaj,

de érdemes kipróbálni a repceolajat vagy épp a kukoricából sajtolt olajat is.

Hidegen sajtolt olajok, magolajak

Míg a bő zsírban sütésnél, a rántás készítésénél, pácolásnál

vagy épp a reggeli tükörtojás elkészítésénél tökéletesen megfelel

a sima étolaj, addig a saláták, különféle krémek,

mártások esetében érdemes hidegen sajtot olajat használni.

Leggyakrabban valamilyen olíva olajjal dolgoznak a háziasszonyok

(célszerű átböngészni a címke apró betűs részét,

hogy valóban sajtolt olajat vegyünk, s ne a magról

kémiai úton lemaratott maradékot),

de rengeteg más olaj közül is választhatunk.

A markánsabb, aromásabb olajok a kíméletes

kinyerési eljárásnak köszönhetően fontos nyomelemekkel vannak tele,

s ízük is sokkal karakteresebb, mint a mindennapok főzésre,

sütésre használt olajainak.

Érdemes kipróbálni a tökmagolajat, a szőlőmag-olajat,

fűszer helyett használni a szezámolajat

vagy süteményekhez is adhatunk egy kevés

  mogyoró-vagy dióolajat, ami nem csak

a sütemény zsiradékmennyiségét fedezi,

hanem extra aromákkal is gazdagítja.

Pálmaolaj, kókuszzsír

A növényi olajak egy speciális szegmense a pálmaolaj és a kókuszzsír,

hiszen ezek könnyen tárolhatóak, nem igénylenek hűtést,

nagyon magas hőfokra is hevíthetőek (nem károsodik a szerkezetük,

így nem rákkeltőek), többször felhasználhatóak és nehezen avasodnak.

A kókuszzsír ugyan javarészt telített zsírsavakat tartalmaz,

mégis könnyen emészthető és a szervezetet kevésbé terheli meg

mint a legtöbb zsiradék.

Liba- vagy kacsazsír

A liba- és kacsazsír már csak kevés háztartásban lelhető fel,

mint első számú zsiradékforrás, mostanság inkább

élvezeti cikként tartjuk számon.

A könnyen olvadó, kicsit grízes zsiradékkal nagyon jó

pástétomok készíthetők, érdemes sós omlós tésztákhoz használni,

esetleg egy gazdagabb reggeli,

pörkölthöz dinsztelődő hagyma alá tenni egy-két evőkanállal.

A zsíros kenyér is akkor a legfinomabb, ha jóféle liba- vagy kacsazsír pihen rajta.

Szalonna

Míg néhány évtizede még az étkezések szerves része volt a szalonna,

a koleszterin- és kalória hajtóvadászat őt is kiűzte a konyhákból.

Ennek ellenére érdemes néha szalonnát használni zsiradékként,

pörköltek alá, húsok szaftosabbá tételéhez nincs ennél jobb,

s néha még egy szalonnás tojásrántottának is van létjogosultsága.

Vaj

A koleszterinháború másik nagy vesztese, szerencsére már rehabilitálják.

Persze vaj és vaj között is hatalmas különbség van,

de jó vaj esetében feleslegessé válik bármilyen

szendvicskrém vagy felvágott,

a vaj ugyanis tökéletes harmóniát alkot bármilyen friss kelt tésztával.

A vaj jó az olaszos tésztaételekhez, lágyítja a szószokat,

tartalmat ad a különféle mártásoknak, de könnyen le is ég,

így vajban inkább csak párolni lehet, sütni nem.

A süteményekhez elengedhetetlen,

s a vajban sütött palacsinta után nem marad olajszag.

Forrás: mindmegette.hu