Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban.

A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc –

utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap

a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat

hozzáadták az évhez.

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint

és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból.

Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be

a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még

jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven

“indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava

ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél.

S a jövő tavaszra is jövendöl:

úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása.

Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje”

egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont

enyhe január fog kárpótolni.

Ebben a hónapban jelennek meg jellemzően

az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén,

később már 2 méteres magasságban is.

Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek

a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak

a délutáni órákig vagy esetleg egész nap.

Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt,

hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk

sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas

baleseti statisztikával rendelkezik.

Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített

statisztika szerint az október a leg baleset veszélyesebb hónap.

Kétszer annyi baleset következik be általában,

mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett.

XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot,

mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.

október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek

ezen időszakban következnek be hazánkban.

október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak.

1936-ban Tolmácson esett a hó.

Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án

készültek feljegyzések.

Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.

október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja.

„Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)

október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete,

elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is,

Egerben Teréz-szedés a neve.

• október 21.: Az Orionodák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

• október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.

• október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.

• október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.