A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka,

a leghosszabb nappalok és a legmelegebb időjárás jellemzi,

időben a tavasz és az ősz között helyezkedik el.

Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.

Az egyes évszakok kezdete kultúráktól függően változó,

csillagászati és az adott területi meteorológián alapul.

Általában amikor a déli féltekén nyár van, az északin tél, és fordítva.

A trópusi és szubtrópusi területeken az esős évszak

nyáron következik be, ekkor trópusi ciklonok alakulnak ki

és vándorolnak a trópusi és szubtrópusi óceánok felett.

A kontinensek belsejében viharok hozhatnak jégesőt is

délutánonként és esténként.

A Föld gömb alakjából következően alakulnak ki az éghajlati övek.

A pólusokon a beesési szög kicsi,

a kis beesési szög alatt érkező hőmennyiség is kicsi,

és jelentős részben visszaverődik.

Az Egyenlítőn a beesési szög nagy, ezért itt

erősebb a felmelegedés.

Az éghajlati övek határait

meghatározott szélességi köröknél vettük fel:

ezek a térítők és sarkkörök.

A legtöbb energiát a két térítő közötti trópusi öv,

ezen belül az Egyenlítő kapja.

A beesési szögek szempontjából kitüntetett időpontok vannak

a keringési pályán

A Baktérítőn való (legdélebbi) zeniten delelés

a téli napforduló (december 22.),

a Ráktérítőn való (legészakabbi) zeniten delelés

a nyári napforduló (június 21.) napja,

március 21. és szeptember 23.

a tavaszi és őszi napéjegyenlőségek időpontjai.

Csillagászati szempontból a napéjegyenlőségek és napfordulók

az adott évszakok közepén vannak,

azonban időszakos eltolódások előfordulnak,

hogy az évszak meteorológiai kezdete – ami az átlaghőmérsékleten alapul –

több héttel később következik be, mint a csillagászati kezdete.

 A meteorológusok szerint a nyár kiterjed

június, július és augusztus hónapokra az északi féltekén,

illetve december, január és február hónapokra a déli féltekén.

A nyár meteorológiai meghatározása igazodik ahhoz

az általános véleményhez, hogy a nyár az az évszak,

melyben az év leghosszabb és legmelegebb nappalai vannak.

Csillagászati szempontból a nappalok folyamatosan hosszabbodnak

a napéjegyenlőségtől a napfordulóig,

a napforduló után pedig fokozatosan rövidülnek.

Ennek ellenére a dátum nem ugyanaz minden évben.

Az évszakoknak ezt a meteorológiai meghatározását alkalmazzák

Ausztráliában, Dániában és a volt Szovjetunió területén,

valamint sokak által az Egyesült Királyságban is,

ahol a nyár május közepétől augusztus közepéig tart.

A napéjegyenlőségeken és napfordulókon alapuló meghatározás

az Egyesült Államokra jellemző, ahol több területen van

kontinentális éghajlat kb. hat hetes hőmérsékleti eltolódással.

Írországban a Met Eireann, a nemzeti meteorológiai szolgálat szerint

a nyár június, július és augusztus hónapokban van.

Azonban az ír naptár szerint a nyár május 1-jétől augusztus 1-jéig tart.

Az iskolai tankönyvek is inkább a kulturális normát követik,

és a május 1-jei dátumot használják a nyár kezdetére

a meteorológia által alkalmazott június 1. helyett.

Dél- és Délkelet-Ázsiában, a monszunok előfordulási helyén

a nyár időszakát általában márciustól májusig, június elejéig tartják

 arrafelé ezek az év legforróbb hónapjai, ez a monszunesők érkezéséig tart.