Szeptember - Földanya hava, Szent Mihály hava

Szeptember 1. Egyed napja



E napon kezdték meg a búza, rozs vetését.

A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre számíthat,

ez volt régen a disznók "hízóba fogásának" napja is.

Ehhez a naphoz is kapcsolódnak időjárásjósló mondások:

például ha Egyed napján esik,

akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés.

Ha viszont szép az idő, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, "itatós" lesz.

Ehhez a naphoz kapcsolódó, többfelé ismert tréfás találóskérdés:

mikor van a túróscsusza nevenapja? Egyed napján.

Ünnepe naptári helye miatt is többfelé őszkezdő napnak számít

. . E naptól kezdve nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni,

sem abroncsos edényt hordani.

Virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja a szőlőjét,

négy sarkán összeköti a gallyakat,hogy ezzel elzárja a gonosz elől.

A Tizennégy Segítőszent egyike.

Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként,

szórványosan a jószág patrónusaként tisztelték.

A középkori egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében

a jószág betegsége, megrontása ellen.



Szeptember 4. Rozália napja



Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja,

az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje.

Életéről keveset tudunk, csak annyit,

hogy egy barlangba visszavonultan élt, és itt is halt meg.

A földre feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával pedig a feszületet tartotta.

Legtöbbször így ábrázolják.

Rozália, népies alakváltozataiban Rozi, Rúzsa, Rozáli,

még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nőneveknek.





Szeptember 5. Lőrinc napja

Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is.

Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat.

A nap időjárásából következtetni lehet az őszére:

ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.

Lőrinc rontónap.

 

Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban.

Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
 

 

Szeptember 8. Kisasszony napja

Kisasszony napja, más néven Kisboldogasszony napja,

az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésének ünnepe.

A XI. század óta tartják számon.

Az egész magyar területen kedvelt búcsúnap.

Egyes helyeken ezen a napon kezdték meg a gabona vetését.

Kisasszony napjára virradó éjszaka kitették a vetőmagot,

hogy az Úristen szentelése fogja meg.

A hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.

Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, és a fecskék útrakelését is.

Ha ezen a napon esett, és bugyborékos volt, csapadékos ősz vár ránk a néphit szerint.

Sokfelé ez a nap a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.

Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be

az éjszakai fagy,akkor hosszú, meleg lesz az ősz.

Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége,

hiszen a régi mondás szerint is:

"Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek

. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek."

Ősi pogány őszkezdő nap.





A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek,

ezért nevezik ezt a napot "fecskehajtó Kisasszonynak".

Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.
 

 

Szeptember 12. Mária napja Szűz Mária nevenapja.

Számos templom, kápolna helyezte magát Mária nevének oltalmába,

ezért egyes vidékeken a búcsú napja.

A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében,

és máig gyakran előfordul.

A kultusz azonban német, illetve németes jellegét máig megőrizte.

Kunsziget öregjei szerint, ha ezen a napon szép az idő,

akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz.

Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária-siralom

a Mária kultusznak állít emléket.

A Pieta mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma,

a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítatforrása lett.

Sajátos egri szőlőműves terminus: "fájdalmasra szed",

vagyis már a fájdalmas búcsúra megszüretel.

A szőlőszedést befejező szüreti mulatságot

hazánk minden szőlőtermő vidékén megtartották.



Szeptember 18. Péter napja

A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés,

márpedig "40 napig olyan időt várj, mint Péterkor".

Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból,

tapasztalták a muravidéki falvakban.



Szeptember 21. Máté napja

: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják."

Ezen a napon Máté evangélistára emlékezünk.

Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna.

Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.

A Máté napi időjárásból a szőlősgazdák jó idő esetén jó bortermésre számíthattak.

A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak.
 

 

Szeptember 25. Gellért napja

Gellért (megh. 1046.) Csanád első püspöke volt.

Bencés szerzetesként hazánkba, Szent István udvarába jut,

itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz.

Később a bakonybéli remeteségbe vonul vissza,

de közben a király őt emeli a csanádi püspöki székbe.

Szent István halála után, a vallási és trónviszályok idején Gellért

a lázadók kezére kerül, ők ölik meg, letaszítva a Duna melletti

3 és később az ő nevét viselő 3 magas hegyről.

Holttestét Csanádra vitték, egyik ereklyéje

a szegedi Fogadalmi Templomban látható.

Szent Gellért hegye a hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezőhelye.





. Szeptember 29. Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe.

A hagyomány úgy tartja, Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek bírója, kísérőtársa.

Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is.

Szent Mihály naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik.

Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre lehetett számítani.

A pásztorok az állatok viselkedését kísérték figyelemmel,

s abból következtettek a várható időjárásra.

A természetben, az időjárásban is változás áll be,

Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában.

"Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár."

t A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka,

akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe.

Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere.

Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet".

A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.

Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette.

Ez az időszak Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.

A gazdálkodóknak a számadás napját is jelentette,

a pásztorok hazahajtották az állatokat, elszámoltak, kezdetét vette a kukoricatörés.

Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán.

Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt.

A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról,

és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot.

A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket,

és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához,

vagy új gazda után néznek.

A szegődtetés, a "váltakozás" napja Szent Mihály napja.

. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.

Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén -

Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja.

Ennek mindent alárendeltek Eger városában:

szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak

Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.

Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala.

Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok,

amelyeket a nagyobb városokban tartottak

 

. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba.

Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb.

Sok árus mondókával csalogatta a vevőket:

Asszonyok, asszonyok, gatyamadzag, pöndölmadzag, vékony madzag,

vastag madzag, széles madzag, keskeny madzag, fehér madzag, sárga madzag,

Nem dicsérem, jól megmérem, Tessék kérni!

De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van.

Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek.

Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés,

kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka.

Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt,

ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni.

 

Szólj hozzá