Az ókori jóslás elárulja nekünk, hogy a régi rómaiak abban hittek,

hogy a hét minden egyes napjának megvan a maga jelentése,

és meghatározott napokon bizonyos dolgokat nem szabad csinálni.

Nem volt mindegy, hogy hétfőnként vagy keddenként kötnek-e üzletet.

A hét napjait a görög mitológiából átvett legfőbb Istenekhez kötötték,

a hozzájuk kapcsolódó égitestekhez, ahogyan a nappal és az éjszaka jelképeihez is.

Hétfő –

Ez a nap a Holddal van összefüggésben, mint az éjszaka és a sötétség jelképe.

A Hold a női természetet tükrözi, a mitológiában gyakran ingatagnak,

titokzatosnak, köpönyegforgatónak írják le.

Ezért is gondolták úgy, hogy semmilyen munkát sem jó elkezdeni hétfőn,

 hittek abban, hogy csakis sikertelenséget hozna.

Más szempontból viszont a női nem tipikus jelképének is tekintették,

a Hold a női termékenységet jelentette.

Ezért ez a nap a családalapításra megfelelő volt a jóslás szerint.

Kedd -

a Mars bolygó, illetve a görög mitológia szerint Arész hatáskörébe tartozik,

ami határozottságot és erőt jelképezte.

Mindennemű megbeszélésre, gyümölcsöző üzletkötésekre,

cserekereskedelemre megfelelő napnak tekintették.

Azonban, ahogyan Arész a háború istene, aki temperamentumos és győzelmet akar,

a kedd alkalmas háborúk, csaták megkezdésére is.

Szerda –

A Merkúrhoz kötődik (a görög mitológia szerint Hermészhez).

A munkára ösztönöz, utazást, látogatást jelez,

de leginkább az emberek közötti kapcsolatra és a kommunikációs készségre hat.

A pozitív bolygók közé tartozik, ezért kiváló az újbóli kapcsolatfelvételre,

a harmónia kialakítására és a kibékülés kezdeményezésére.

Csütörtök-

A Jupiter, a legfőbb Isten szimbóluma, ami a görög mitológiában Zeusznak felel meg.

Ez a bolygó nagy szerencsét jelent, kitartásra és optimizmusra ösztönöz,

jólétet és reményt hoz, ezzel is a sikerre ad alkalmat minden területen.

Ezért tekintették a csütörtököt ideális napnak,

a lehető legtöbb önbizalmat nyújtva és megfelelő energiát minden cél elérésére.

Péntek –

Ez a nap a Vénusz bolygó hatása alatt van (a görög mitológia szerint Afrodité).

A szerelem, a család és az otthoni egyetértés jelképe.

Ez az éjjeli női bolygó egy kis szerencsét is jelképez.

A család és a házasság mellett a művészetre,

táncra és a zenére is hatással van.

Ezért alkalmas a péntek az új szerelmi ismeretségekre,

esetleg a régiek felelevenítésére, romantikus találkákra,

de egyben minden jellegű mulatozásra és vidámságra is kiváló.

Szombat –

A Szaturnusz bolygó, illetve a görögöknél Kronosz uralja.

Úgy tekintették, hogy ez a nap sikert hoz ahogy pénzügyi téren, úgy lelki síkon is.

Új barátságok és szövetségek létrejöttére volt alkalmas.

Vasárnap –

a Nap hatáskörébe tartozik.

Jótett, jólelkűség, nemesség jellemzi. Az univerzum fényes tűzhelyét jelképezi.

A Nap emberi bolygó, optimizmust és kedvet ad, a legjobb út kiválasztásában segít.

A vasárnap a legalkalmasabb családi és baráti összejövetelekre.

HÓNAPOK

A „hónap” szó a „Hold” és „nap” szavak összerántásából alakult ki.

A hónapok Augustus császár uralkodása alatt

nyerték el ma is használatos elnevezésüket.

A július a Quintilist (quinque – öt),

az augusztus pedig a Sextilis (sex – hat) elnevezést váltotta fel.

A római naptár 10 hónapot (304 nap) tartalmazott és 61 nap pedig a telet jelölte.

Később ezt is felosztották két hónapra, januárra és februárra, melyeket betettek az év elejére.

• Január (korábban Januárius): Janus római isten nevéből alakult ki, az év első hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava. Székelynaptár szerint: Fergeteg hava

• Február (korábban Februárius): A Februa (egyes források szerint Februltus) tisztulási ünnepről nevezték el. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: Böjt előhava (vagy böjtelő hava). Székelynaptár szerint: Jégbontó hava

• Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava

• Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Székelynaptár szerint: Szelek hava

• Május: Maia római istennőről nevezték el (termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava

• Június: Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Székelynaptár szerint: Napisten hava

• Július: Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták. Székelynaptár szerint: Áldás hava

• Augusztus: Augustus Caesar római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Székelynaptár szerint: Új kenyér hava

• Szeptember: a latin septem (am. hét) számnévből ered az elnevezése. Az év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése: Szent Mihály hava. Székelynaptár szerint: Földanya hava

• Október: a latin octo (am. nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt. Ma már a tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava. Székelynaptár szerint: Magvető hava

• November: az ugyancsak latin novem (am. kilenc) szóból alakult ki. Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos. Régi magyar neve: Szent András hava. Székelynaptár szerint: Enyészet hava

• December: A latin decem (am. tíz) szóból származik. A római naptárban a tizedik hónap volt, ma már az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Karácsony hava. Székelynaptár szerint: Álom hava