Paro Taktsang Monastery, Bhutan

Utas vagyok csak ebben a világban,

egészen magánosan vándorló utas,

aki megnézhet mindent, amit látni módjában van,

de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet,

semmihez hozzá nem kötözheti magát,

bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt.

S lassan, lemondó szomorúsággal kialakult bennem az útiterv is:

az ember éppen csak gyönyörködik abban, ami arra való.

Néhány dolgot megjegyez magának, egészen rendszertelenül

és minden értelem híján s igyekszik kissé megszépíteni

azt az utazást, amennyire lehet.

Átballag az életen, éppen mintha tóparton menne,

váltakozó arcú dombok között, mindig lát valami újat

és mindig elbúcsúzik valami régitől,

s legokosabb, ha mindezt úgy cselekszi, mint a világ

legtermészetesebb dolgát.

Mintha nem lenne abban semmi szomorú,

hogy az idő búcsúzással telik,

hogy minden hajnal egy alkonyatnak a sarkára hág

s hogy vannak virágos tájak, amiket megszeretünk s a táj elmosódik a múltba.

Wass Albert

Sanctuario_de_Las_Lajas__
Columbia

Nem kell tengerentúlra elmenni ahhoz, hogy valaki pihenjen.

Gyönyörű országunk van.

De aki nem szeretne itthon pihenni, az elmehet bárhová,

nem kell hozzá vagyon, csak elhatározás.

Hányan vágyakoznak arra, hogy lemenjenek a tengerre?

Életükben nem voltak a tengeren.

Egy pénteki estén az ember a nyugatiban felszáll a vonatra,

és szombat reggel leszáll Rijekában.

Este Nyugati, reggel kinyitja a szemét: az Adria ott hullámzik a lába előtt.

Ott van a kikötőben, sós tengeri illat, sirályok az égen,

a halászok jönnek vissza a tengerről a zsákmánnyal, pálmafák.

Vasárnap este meg vissza.

Két nap alatt az álmok valósággá válnak.

Csernus Imre

Raja Ampat Islands, Indonesia

Nachi Falls Japan

Popeye Village, Malta

The_Hanging_Monastery_in_
China.

Tian Tan Buddha on Lantau Island, Hong Kong

Himeji_Castle__Japan