lgondolkozták már azon, hogy vajon mitől fekete a mák?

Tudtad, hogy a mák tartósítja a csontokat?

Hogy a világ egyik legegészségesebb növénye?

Hogy a néphit szerint gyógyította a vakon született csecsemőket?

Hogy spirituális hatásaiért mindig is alkalmazták

a boszorkányok és a varázslók?

Sok egyéb érdekes és hasznos információt megtudhatsz a mákról.

A mák az egyik legrégibb egyéves növény.

De milyen növényt is illetünk ezzel a névvel?

A mák a boglárkavirágúak rendjébe tartozó

mákfélék családjának névadó nemzetsége.

A mák virágzásakor a csészelevelek lehullnak.

A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található.

Ezt ismerjük mi mákmagként.

Fajai Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt

és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők.

A nemzetség több faját

(pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák)

dísznövénynek ültetik.

Vannak olyan változatok, amelyeket

kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.

A kerti, étkezési mák fontos élelmiszernövény.

Gubója alkaloidákat tartalmaz, ezért az ópiumgyártás alapanyaga.

A görögök és rómaiak gyakorta mézzel keverve fogyasztották a mákot.

Indiában az előbbieken kívül méregként és ellenméregként is alkalmazzák.

Magyarországon a karácsonyi és a húsvéti

ünnepi asztalokon foglal el előkelő helyet,

de a mindennapi étkek között a mák sokféle variációival találkozhatunk:

a mákos guba, a mákos tészta, a mákos bejgli, a mákos rétes,

a mákos fagylalt, a mákos palacsinta és számos sütemény népszerű alkotóeleme.

A forrázott máktöltelék mézzel vagy édesítőszerrel,

reszelt citromhéjjal ízesítve, mazsolával és gyümölcsökkel dúsítva,

alkalmasint lekvárral kiegészítve isteni csemege készíthető belőle.

A mák szimbólumrendszere igen gazdag.

 Az asszíroknál a néphit az örömmel hozta összefüggésbe.

A görögöknél az alváshoz és a túlvilághoz kapcsolódik.

A mák a magja miatt a bőség egyik szimbólumának számított.

A fecskéről úgy tartották, hogy összegyűjti a mák nedveit

és gyógyítja a vakon született csecsemők látását,

illetve éppen ezért a fecskefűről úgy tartották, hogy a szembetegségekre jó.

Más megközelítésben mágikus ismérveket tulajdonítottak a máknak:

. Azon pedig senki nem fog meglepődni,

hogy a jövendőmondók is előszeretettel fogyasztották a mákot.

 A boszorkányságban elsősorban füstölőszereket készítenek belőle.

Fontos megemlíteni, hogy a mákmag önmagában

egy abszolút mértékben egészséges és ártalmatlan élelmiszer.

A mák méltán szerepelhet az egészséges étrendben.

A táplálkozástudomány szerint az egyik legegészségesebb növény.

Tápanyagtartalma önmagáért beszél.

100 g mákra vetítve

• Energiatartalma: 537 kcal
• Fehérje: 20,5 g
• Szénhidrát: 23,9 g
• Zsír: 38,2 g zsír
• Vitaminok: B1-, B2-, B3-, B6-vitamin
• Ásványi anyagok: főként kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. (A nagy vasatomoktól nyeri a fekete színét.)

A mák mindig is gyógynövény volt.

Fertőtlenítő, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatása

közismert volt már évezredekkel ezelőtt is.

A mákolaj pedig kifejezetten jó a csontritkulásra.

Gyógyhatásai között még ki szokták emelni,

hogy csillapítja a köhögést és oldja a görcsöket.

A mák éretlen gubójának szárított nedve az ópium.

Ennek hatásai a gyógyítás során kamatoztathatók.

2006. január 1-től a fehérvirágú mák drognak minősül.

A zöld termés – mákgubó – felvágása révén képződő,

megszilárduló „tejnedv” a természetes ópium,

mely 25-féle alkaloidot tartalmaz.

A mákgubóban található egyik legértékesebb hatóanyagot, a morfiumot

1805-ben különítették el, azóta is a fájdalom érzetének csökkentésére alkalmazzák.

A morfium előállítását a magyar

Kabay János találmánya forradalmasította az 1920-as években.

Ő egy olyan eljárást dolgozott ki, amelynek köszönhetően

nemcsak a zöld mákgubóból, hanem a csépelt mákszalmából is

jó hatásfokkal lehet hatóanyagot kivonni.

A legnagyobb máktermelő országok: India és Törökország.