A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjának és egyúttal

a liliomformák (Lilioideae) alcsaládnak is névadó nemzetsége,

mintegy 90 fajjal.

Mivel több faját is dísznövényként termesztik,

különféle fantázianeveken megszámlálhatatlanul sok hibridjét,

illetve változatát forgalmazzák.

A fajai nagyrészt a földgömb északi területein,

Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában terjedtek el.

Az első termesztett liliom Európában

a görög liliom (L. chalcedonicum) volt –

ekképpen a liliom a legrégebben termesztett kerti virág.

Amerika felfedezése után az onnan behozott fajok –

mint például a kanadai liliom (Lilium canadense)

és a mocsári liliom (Lilium superbum) –

hamarosan meghonosodtak az európai kertekben,

amíg a sokkal változatosabb rózsafélék fokozatosan

ki nem szorították őket.

A ma legismertebb ázsiai fajokat a 17-18. században fedezték fel

holland és angol kutatók, és az 1850-es évek táján

jelentek meg Európában.

Ezeknek köszönhető a liliomok termesztésének újabb fellendülése.

Magyarországon főleg a vad-félvad,

botanikai liliomfajok hagymatermesztése terjedt el.

Ezek igényei ugyanis nálunk általában kielégíthetők.

A fehér liliom (L. candidum) képe már egyiptomi síremlékeken is látható.

Vitatott, hogy a Bibliában többhelyütt is szereplő liliom melyik faj,

egyes nézetek szerint a fehér, mások szerint a királyliliom (L. regale).

A rómaiak Junónak szentelték,

számukra a reménység szimbóluma és a trónörökös jele volt.

A régi római pénzeken spes populi Romani felirattal liliom díszlett.

A kereszténység a zsidóktól vette át, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.

• Ázsiai kultúrákban azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, a démonok és kísértetek pedig tartanak tőle.
• Liliomot gyakran ajándékoztak fiatal lányoknak, asszonyoknak születésnapjukra vagy házasságkötésük alkalmából.

A liliom az ártatlanság és a tisztaság általánossá vált szimbóluma,

de emellett az egységet, a reményt, a halandóságot,

a könyörületességet, a is jelképezi.

A virág erős, andalító illata furcsa ellentétben áll egyszerű,

hamvas külsejével, ezért ellentétes fogalmakat is összekapcsol,

mint például a szellem és a test.

A francia királyok „fleur-de-lis” Bourbon lilioma is eredetileg erre utal,

de a vérvonal fennmaradása végett választott szimbólum

egy idő után más jelentéssel is párosult, a francia,

sőt az európai arisztokrácia kifinomultságát és tudását is jelképezi.

A liliom a címerekben is az egyik leggyakrabban előforduló jelkép,

az Árpád-házi, és erdélyi fejedelmek hatalmi jelvényeként is funkcionált,

a magyar királyi jogaron pedig központi helyen található.

A fehér liliom az asszíroknál és az egyiptomiaknál is

gyakran megjelent díszítő motívumként.

Az ókorban rendszerint  a tiszta szerelem jelképe.

Diana és Juno kedvenc virága.

Római pénzérméken a reményre is utal,

illetve a trónörökösök jeleként is használták.

A menyasszonyok koszorúit is liliom díszítette.

A keresztény kultúrában sokáig elutasították,

 majd annyira népszerűvé és sokrétűvé vált az alkalmazása,

hogy 1618-tól már pápai rendelet is szabályozta az ábrázolását,

a szimbólum egyszerűsítése érdekében.