Leonardo da Vinci

Megannyi titok és rejtély övezi a 15-16. században élt

Leonardo Da Vinci életét.

Ki ne ismeré az olyan méltán híres alkotásait,

mint az Utolsó vacsora, vagy a Mona Lisa?

Leonardo zsenialitását még évszázadokkal később is

csak csodáljuk, elmondható róla, hogy messze megelőzte korát.

Kezdeti évek

A festőként, tudósként, matematikusként, szobrászként,

költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként

és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci

az itáliai Anchianóban született 1452. április 15-én

egy parasztlány és a helyi jegyző törvénytelen gyermekeként.

Alapfokú iskolái elvégzése után Firenzébe utazott,

ahol megismerkedett a művészetekkel,

miután Andrea del Verrocchio műhelyébe került.

Itt tanulta meg tulajdonképpen a rajz, a festészet és a szobrászat alapjait.

Első önálló munkája Verrocchio: Krisztus keresztelése című képének

egyik angyalfigurája és a kép hátterének elkészítése volt.

1478-ban megbízást kapott a firenzei

Signoria San Bernardo kápolna oltárképének megfestésére.

Pár évvel később felkérték Francesco Sforza herceg

lovasszobrának megformálására,

azonban csak a mű agyagmodellje készült el,

ami később sajnos el is pusztult.

Az utolsó vacsora

Fotó: Pixabay

Leonardo egyre sikeresebb és egyre keresettebb lett

sorra kapta a megrendeléseket.

Az egyik legjelentősebb munkája ebből az időszakból

a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója,

„Az utolsó vacsora”, amellyel 1498-ban készült el.

A freskót az elkészülte után egyből a téma

legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni.

Megtestesíti a Jézus keresztre feszítését megelőző utolsó vacsora eseményeit,

így méltán az egyik legelismertebb mestermű ebben a témában.

A művet sokszor és sokan elemezték már

és többféle értelmezés is napvilágot látott vele kapcsolatban.

A tudósok és kutatók a mai napig vitatkoznak az egyes szereplők kilétét illetően.

Azonban azt biztosan állíthatjuk, hogy a színhasználat,

a megvilágítás, az egyes figurák mozdulatai, gesztusai

mind-mind Leonardo zsenialitását mutatják.

Mona Lisa

Fotó: Pixabay

Az 1500-as évek elején Leonardo Firenzébe költözött,

ahol 1503-ban kezdte el festeni a Mona Lisa-t. A munka közel 3 évig tartott.

A monda szerint ebből 2 évet vett igénybe

a női alak híres mosolyának kialakítása.

Ennyi ideig tartott, míg a Mester megalkotta a számára

megfelelően tökéletes mosolyt.

A kép maga egy 77 x 53 cm nagyságú –

Leonardo más műveihez képest viszonylag kis méretű –

fatáblára festett olajportré.

Egy rejtélyes, bölcsességet sugárzó női képmás,

mely a mai napig talány a kutatók számára.

A festmény jelenleg a párizsi Louvre-ban tekinthető meg.

Kit ábrázol a kép?

Nos, ez az a kérdés, ami a mai napig vitatott.

A legelterjedtebb vélekedés szerint del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja.

Egyes feltevések szerint azonban Leonardo egyfajta önarcképe,

női köntösbe bújtatva.

Mások szerint, Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéje,

megint más vélekedés alapján pedig Leonardo édesanyja Catherina látható rajta.

Mi a kép eredeti címe?

Da Vinci a képet nem nevezte el

ugyanis ez nem volt igazán elterjedt szokás a reneszánsz korban.

A Mona Lisa címet Giorgio Vasari,

Leonardo életrajzírója adta a művész halála után.

A „Mona” egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony) szónak.

Az elnevezés második fele pedig Lisa Gherardini

egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő ötgyermekes,

erényesnek tartott felesége keresztnevéből származik.

Az utolsó évek

1513-tól néhány évig Rómában élt, ahol a pápa őt is foglalkoztatni szerette volna.

Da Vinci azonban a matematika és a botanika felé fordult,

így konkrét megbízás nélkül telt el számára ez az időszak.

1517-ben Franciaországba költözött, ahol a király (I. Ferenc)

első számú festője, mérnöke és építésze lett és nagy köztiszteletben állt.

A királytól szabad kezet kapott, azzal foglalkozhatott,

amivel csak szeretett volna.

Ezekben az években csatornázással, malomszerkezetek tervezésével

és térképek készítésével töltötte idejét.

1519-ben megbetegedett és meghalt. Halálát agyvérzés okozta.

Leonardo Da Vinci életpályája során számos területen bizonyított,

igazi polihisztor volt. A festészet mellett foglalkozott szobrászattal,

zeneszerzéssel, írással és költészettel is.

A tudományok területén pedig matematikával, optikával és mérnöki tudományokkal.

Neki tulajdonítják többek között a légcsavar, repülő- és vízkiemelő szerkezet,

katapult és tank feltalálását.

Anatómiai kutatásai során az emberi test feltárásának

és tanulmányozásának eredményeképpen született meg a Vitruvius-tanulmány,

mely szemlélteti és leírja az emberi test méretarányait.

Da Vincit sokszor nevezik a reneszánsz ember őstípusának,

akinek ahogy növekedett tudása, egyre több minden érdekelte.

Élete végéig tanulmányozta az embert és az őt körülvevő világegyetemet.

Hatása az utókorra nézve máig elévülhetetlen.

Forrás:imfo@muveszlelkek.hu