Az évszázadok folyamán Európa több pontján is

kialakultak a lecsóhoz hasonló ételek.

A magyar konyhára minden bizonnyal a Szerbiában

igen népszerű gyuvecs volt igen nagy befolyással.

A lecsó magyar története valamikor a 20. század elején kezdődhetett,

amikor a nálunk korábban kevéssé használt,

200-300 évvel korábban megérkezett alapanyagok elérhetővé váltak

a lakosság számára, s a háziasszonyok

egyszerre nagyobb mennyiséget viszonylag olcsón képesek voltak beszerezni.

Ezek a feltételek a bolgár kertészeknek köszönhetően

a 20. század elejére adottak voltak.

A magyar lecsó nagyon hamar különvált a rác gyuvecstől.

Egyrészt a gyuvecs nevét adó agyagedény hiánya miatt

nem sütve, hanem szabad tűzön készült a magyar lecsó,

másrészt a szerbeknél állandó alapanyagként szereplő rizs is opcionálissá vált.

A szerbekkel ellentétben a magyar lecsóba

nem hús, hanem feldolgozott termékek kerültek:

szárazkolbász, lecsókolbász, virsli, krinolin,

szalonna vagy a megmaradt pörkölt, szafttal együtt.

Ezen kívül a rizst feledve más sűrítésre,

léfelszívásra alkalmas elemekkel is gazdagították.

A rizs mellett megjelent a tészta, a tarhonya,

a nokedli és a tojás, bár a lecsó mellé a legjobb a vastagra szelt,

ropogós héjú fehér kenyér.

Az idő haladtával és a piaci kínálat bővülésével

a távoli rokonnak tekinthető francia ratatouille receptek is

befolyással bírtak a magyar lecsóra.

A 17. században kialakult ratatouille receptjeiben megjelent

a cukkini és a padlizsán,

a hagyma mellett a fokhagyma is szerephez jutott.

A cukkinin és a padlizsánon kívül

a lecsóban gyakori vendég a tök és a zöldbab is.

A magyar lecsót egy idő után már a franciák által oly kedvelt

provence-i fűszerek is gazdagították a pirospaprika és a só mellett.

Ezeken kívül a lecsót fűszerezhetjük erős paprikával,

chilivel vagy akár egy darabka fahéjjal is.

A magyar lecsóra igaz, hogy ahány ház, annyi lecsó.

A lecsó tipikusan fejből, megírt receptúra nélkül főzött étel,

aminek az összetevőit befolyásolja a kamra és a hűtő tartalma,

valamint a lecsót készítő egyéni ízlése.

Nem is nagyon készül kétszer ugyanolyan lecsó.

A benne lévő zöldségek, a fűszerezés és az étel gazdagítása mellett

a lecsó esetében kardinális kérdés, hogy milyen zsiradékon készül.

A lecsóhoz használt zsiradék lehet olaj vagy szalonna.

A szalonnánál nem csak a zsír számít, hanem az az íz is,

amit a lecsónak kölcsönöz,

de az olívaolajon pirított zöldségek íze sem megvetendő.

Ha a lecsóhoz választunk alapanyagokat, a következőre figyeljünk oda.

A lecsóhoz jobb az apróbb paprika, mint a tölteni való.

Paradicsomból érettet, de ne túl érettet vegyünk

 s ha szezonban készítjük az ételt,

akkor inkább ne használjunk paradicsomkonzervet.

A padlizsánból mindig közepes, sértetlen,

kemény példányokat válasszunk.

A cukkiniből soha ne vegyünk fonnyadtat,

a paprikánál érdemes nem túl vastag héjút venni,

s olyat, amelyiken nincs puha folt.

Lecsót nem csak ebédre vagy vacsorára érdemes készíteni,

hanem jól befőzhető a téli hónapokra is.

Klasszikus lecsó

Hozzávalók:
10 dkg füstölt szalonna
50 dkg vöröshagyma
1 kg zöldpaprika
50 dkg paradicsom
őrölt pirospaprika
só

Elkészítés: A szalonnát felkockázom, a hagymát apróra vágom. A paprikát felkarikázom és a paradicsomot negyedelem. A szalonnát egy mély serpenyőben kiolvasztom, és megdinsztelem a hagymát. A serpenyőt félrehúzom, kis pirospaprikát adok hozzá, majd a paprikakarikákat elkezdem fonnyasztani. Amikor már összeesett, akkor hozzáadom a paradicsomokat. Sózom, és fedő alatt párolom. A végén tojással vagy rizzsel, esetleg húsfélével gazdagítom.

Ratatouille

Hozzávalók:
5 közepes cukkini
2 nagy fej lilahagyma
2 nagyobb padlizsán
5 gerezd fokhagyma
3-4 színesbe hajló paprika
olívaolaj
majoranna
petrezselyem
só
frissen őrölt bors
40 dkg paradicsomsűrítmény
2 darabka fahéj

Elkészítés: A hagymákat vékony karikára szelem, majd egy mély serpenyőbe dobom egy kevés olívaolajra, utánaeresztem a szintén vékonyra vágott fokhagymagerezdeket. Kicsit összepárolom, majd a serpenyőbe teszem a kockákra vágott padlizsánt, a karikára szelt cukkinit, paprikát. Nyakon öntöm a paradicsommal, beleteszem a fahéjdarabokat, sózom, fűszerezem. Takarékon, fedő alatt párolom egy jó órát. Kenyérrel tálalom

Forrás: mindmegette.hu