Különös házak

Mindannyian tudjuk, hogy az otthon nemcsak négy falat,
tárgyakat jelent, az otthon menedék.
Az az ember, akinek van hová - és van kihez - hazamenni,
mindenkor könnyebben viseli az élet konfliktusait, csapásait.
Az otthon számomra azt is jelenti,
hogy valaki meghallgat, valaki megvigasztal.
Otthont építesz... gyűjtesz rá, megveszed az építőanyagokat,
mestereket keresel, terveztetsz, tervezel,
szervezel, és végül felépül.
Életed legnagyobb vállalkozása.
Amire annyit készültél, amiről annyit álmodoztál.
És mégsem otthont építettél.
Csak házat.
Mert az otthont nem a házban találod meg.
Nem a falak között, nem a tető alatt.
Valahol egészen másutt.
A Másik lelkében.
Ő lesz házadban az igazi otthon.

Vannak dolgok, melyeket
csak egy bizonyos korban érez magáénak az ember.
Ezek között van az a bizonyos kapcsolat a házzal és mindavval,
amit az tartalmaz vagy körülötte van. (...)
Hirtelen megérted, hogy a Ház és a Kert már
nemcsak egy ház vagy egy kert, ahol véletlenül, kényelemből
vagy a szépség kedvéért élsz, hanem az a bizonyos Te házad és kerted,
hozzád tartoznak, mint ahogy a kagylóhoz tartozik az a puhatestű is,
mely benne él.
A saját váladékaiddal alakítottad ki ezt a kagylót,
röviden benne van a te történeted.
Teljesen körülvesz ez a csigaház,
s talán még a halál sem tudja őt megszabadítani tőled,
és mindazoktól az örömöktől és fájdalmaktól, mit belsejében éltél át.

Mert nekünk ott van az otthonunk,
Ahol gyermekként játszottunk.
Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt,
Ahol ébren is álmodtunk.
Ahol a harangok hangja szállt,
Ahol nagyapánk háza állt.
Ahol szó volt a szó, hol a rossz is túl jó,
Ez az egy út, mi járható!
E szó: otthon, úgy hangzik,
mint egy szép költemény, vagy mint az esküvői harangszó,
de hangja ennél is lágyabb, kedvesebb és szívhez szólóbb.
Legyen az nádfödeles kunyhó vagy pompás palota,
egyre megy - a szülői ház, ha még oly igénytelen is,
mindig szülői ház marad, mert a föld kerekségén
semmiféle hely sem hasonlítható hozzá.







Forrás: almaimotthona.hu





