Vörös alapszínű, fekete szárnyú és farkú madarak.

Szárnyukon  fehér foltot viselnek.

Lassan és kicsit esetlenül mozognak.

Élesen lefelé görbülő csőrükkel

a fák virágainak kelyhében kutatnak nektár után.

Többnyire a felső lombkoronában rejtőznek.

Csésze alakú fészkeiket fákra és bokrokra építik.  

TÜSKÉSRÁJA

A Nagy- Kajmán- szigettől fürdőszoba szőnyeg méretű

tüskés ráják jönnek ide, hogy találkozzanak az emberekkel -

persze az etetés reményében.

SZÜRKENYAKÚ KORONÁSDARU

A koronásdaruk mocsaras területek lakói.

Nagyobb rovarokkal, békákkal, magvakkal,

növényekkel táplálkoznak. Nehézkesen repülnek.

Gyakran pihennek a fák ágain.

Fészküket nádból, sásból, fűből építik meg.

Dél- Afrika a hazájuk.

Jellegzetességük a tollkorona, a piros toroklebernyeg,

a fehér szárnyfoltok, a hosszú tollak a nyakon és a mellen.

OKAPI

Az okapi félénk és rejtőzködő állat.

Sokáig erdőlakó zebrának hitték.

Később az állatok koponyájából sikerült megállapítani,

hogy valójában inkább erdei zsiráfról van szó,

mintsem erdei zebráról. 

Jelenleg is zsiráffélék családjába sorolják őket.

Az okapi szőre rövid és fényes,

a sötétebb részek mélyvörösnek, sötétbarnának,

feketének tűnnek, attól függően, hogyan esik rá a fény.

A pofájának középső részén fehér vagy krémszínű folt látható.

Az okapi szarvai a zsiráféihoz hasonlóan bőrrel borított képződmények,

némileg hátrahajlanak, hosszuk nem haladja meg a 15 centimétert.

Hosszú, feketés, fogásra alkalmas nyelvét a levelek, ágak köré kanyarítja,

így húzza be őket a szájába.

Tápláléka: gyümölcsök, hajtások, ágak és egyéb növényi részek.

Mindkét nem megjelenése hasonló:

hosszúkás fej és nyak, zebracsíkok a lábakon és a farrészen.

Természetes környezete Közép-Afrika,

legfőképpen a Kongó-medence sűrű esőerdői.