A kövirózsa a napos, déli fekvésű, száraz sziklakertek, kőfalak dísze.

A kövirózsa gondozása

Örökzöld, pozsgás növény, húsos, ovális, szürkészöld,

csúcsain sötétebb színű levelekkel.

Sárga vagy rózsaszínű csillag alakú virágai

június-júliusban a 15-20 cm magasra növő száron nyílnak.

Egyetlen vadon élő védett állománya a Villányi-hegység mészkőszikláin fordul elő.

A cserépben nevelt kövirózsát különösen kedvelik a kórokozók, ezért ősszel érdemes átültetni.

Tavasszal vagy nyáron szaporíthatjuk magról, de jobb,

ha a vékony indákon fejlődő apró tőlevélsarjakat gyökeresítjük

és cserépbe ültetjük, durva kőporral kevert jó vízelvezetésű földbe.

Magától is terjed, mert a sarjak az anyanövényről a földre hullva

tavasszal gyökeret eresztenek és önálló életet kezdenek.

Rövid gyökereinek köszönhetően vékony talajrétegben is kiválóan megél.

A pangó vizet nem tűri, mert elpusztul a gyökérzete.

Csillag alakú virágai nyáron nyílnak

A kövirózsa gyógyhatása:

Villámcsapás ellen is használták

A népi gyógyászat a levelének nedvét használja égési sebek,

fülgyulladás, szemölcs rovar és csaláncsípések,

övsömör, vágott sebek kezelésére.

A leveleiben rejlő hatóanyagok: cseranyagok, nyákanyagok,

gyümölcssavak,flavonidok, C-vitamin miatt ma

már a kozmetikai ipar is használja.

Krémbe keverve például a szeplők, bőrelszíneződések halványítására,

futószemölcsök kezelésére is kiválóan alkalmas.

Ismert baktérium és vírusölő hatása is.

A magashegységekben a kőből, palából rakott háztetők tetejére ültették,

hogy elhárítsa a villámcsapást. Innen ered a mennykővirág, égdörgőfű elnevezés is,

de a latin tectorum szó jelentése is: háztetőké.

Ötlet: Napégésre is kitűnő a kövirózsa krém, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása miatt.