Nagy költőink hosszabb-rövidebb ideig tartó

hűséges vagy épp csapongó szerelme

tette halhatatlanná és emelte irodalmi piedesztálra

a következő nőalakokat.

A gyönyörű verssorok mögött

olykor fájdalmas a valóság,

mégis minden idők talán legszebb szerelmes versei

ezekhez a múzsákhoz íródtak.

Anna

“…mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben”

Juhász Gyula, annak ellenére,

hogy csak néhány alkalommal látta a színésznőt,

Sárvári Annát,

mégis szerelemre lobbant iránta

és hosszú éveken át ihlette őt az asszony.

Első látásra beleszeretett Anna szőke hajába,

erős testalkatába.

Saját bevallása szerint:

„Csupa nagy nő vonzott engem.”

Bár a költő valószínűleg idealizálta Annát,

hiszen sosem volt köztük valódi kapcsolat,

ennek a plátói szerelemnek

jó pár gyöngyszemet köszönhet a magyar líra.

Anna csak jóval később tudta meg,

hogy Juhász Gyula verseket írt hozzá,

de úgy nyilatkozott, hogy ezek a művek

csak egy elképzelt ideálhoz szólnak,

akit a költő fantáziája szült és nem hozzá.

A sors keserű fintora,

hogy Anna kétszer is férjhez ment,

de olyannyira boldogtalan és kilátástalan

sors jutott neki osztályrészül,

hogy végül az öngyilkosságba menekült,

akárcsak az Anna-versek költője.

Lilla

“rám ezer virággal szórtad a tavaszt”

Csokonai Vitéz Mihály,

az igen sokszínű tehetség élete sajnos bővelkedett

a szerencsétlen fordulatokban

és a szív dolgaiban sem kedveztek neki az égiek.

Legnagyobb szerelme, Vajda Julianna –

a verseiben Lillaként emlegetett hölgy-

társadalmi különbségek miatt nem lehetett az övé.

A lány jómódú apja nem nézte jó szemmel

a vagyontalan költő udvarlását,

és hogy megkímélje lányát egy szerinte előnytelen házasságtól,

inkább hozzáadta egy gazdag kereskedőhöz.

Csokonai soha nem heverte ki Lilla elvesztését,

számos verse tanúbizonysága ennek.

Bár életében volt még szerelmi kapcsolata,

Csokonai igazi nagy szerelme

a Vajda Juliannával azonosított Lilla az irodalmi köztudatban.

Léda

“dúlnak a csókos ütközetek”

A 20. századi irodalom talán egyik legismertebb múzsája

Diósy Ödönné Brüll Adél, akit Ady Endre szeretett.

Kapcsolatuk nélkülözte a harmóniát,

és az első percben kivívta környezetük rosszallását,

hiszen a költő egy nála

nyolc évvel idősebb férjes asszonyt csábított el.

Örök harc, egymás húsának tépése

kötötte össze őket kilenc évig.

Az egzaltált, fizikailag és mentálisan is labilis költő

bár a líra igazi megújítója volt,

valódi csillag a magyar irodalom egén,

hosszú távon egy nőt sem tett boldoggá,

de a boldogság tőle magától is távol állt.

Ahogy később egy Csinszkának írt levélben vallotta:

“a nagyszerű versekért gyalázatosan sikertelen élettel fizetünk.”

Flóra

“..mert szeretsz s nyugton alhatom…”

József Attila talán kissé patolgikus szerelme

egyik pszichoanalitikusa, Kozmutza Flóra iránt

senki előtt nem ismeretlen történet.

A pszichés problémákkal küzdő költő zseni iránt

a fiatal doktornő sem maradt közömbös,

bár az is tény, hogy akkoriban

Illyés Gyula is megdobogtatta a szívét.

A sokat csalódott József Attila sok minden más mellett

szerelmi kudarcait sem tudta megfelelően kezelni

és bár tisztázatlan körülmények között elkövetett

öngyilkosságáért nem életének nőalakjai voltak a felelősek,

halála után nem sokkal Flóra és későbbi férje,

Illyés  is áldozatul esett a bűnbakképzésnek.

Fanni

“mint álombéli isten szorítlak száz karomban”

Radnóti Miklós fiatalkori szerelme, későbbi felesége,

Gyarmati Fanni végigkísérte a költőt

annak 1944-ben bekövetkezett tragikus haláláig.

Radnóti Fannival való kapcsolata

a 20. századi szerelmi idill szimbóluma volt

egészen addig, amíg fény nem derült arra a tényre,

hogy a költőnek Beck Judit festőnővel is viszonya volt.

Ennek ellenére a szerelmes verseinek esztétikai értéke

felülmúlhatatlan.

Szerelmük korántsem problémamentes,

de nagyon emberi és őszinte története

Fanni naplójában olvasható, melyet 1936 és 1946 között vezetett.

Lengyel Orsolya