Karácsonyi hiedelmek

2012.12.06

Kevesen tudják, de a fenyőfát csak karácsony napján kell bevinni a lakásba,

mert ha hamarabb tesszük, akkor kapzsiságunkkal

felhívjuk az ártó szellemek figyelmét.

Az ajtó fölé akasztott friss fagyöngyöt látva azonban visszafordul

minden szellem és rosszakarat. Érdemes egy évig ott is hagyni.

Ha karácsony estéjén gyertyát teszel az ablakba, és hagyod leégni, magadhoz vezeted a jószerencsét.

Ezen a napon öltözz a legszebb ruhádba, hogy így biztosítsd a család békéjét. De ne viselj semmi újat, mert az balszerencsét hoz.

Felejtsd el a kölcsönkérést és a kölcsönadást, ami szintén elviszi a szerencséd.

Aki karácsonykor babot, borsót, tököt vagy mákot eszik

, az sok pénzhez jut.

Aki pedig halat falatozik, az úgy fog előre haladni a karrierjében,

mint amilyen sebesen a hal úszik a vízben.

Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi,

akkor gazdagság is vár rá a következő évben.

Régen a megterített karácsonyi asztal alá gabonaszemeket helyeztek,

hogy így biztosítsák az eljövendő év jó termését és bőségét.

Süss a karácsonyi süteménybe pénzérmét vagy gyűrűt.

Akihez a pénzzel töltött sütemény kerül,

az anyagiakban mindent elér, amit szeretne,

aki pedig a gyűrűt találja meg,

a munkában és a szerelemben lesz szerencsés.

De a vacsora előtt semmiképp se kóstolgassátok a desszertet,

mert azzal elvágjátok a szerencsét.

Ha már mindenki jóllakott és elhagyta az asztalt,

akkor is hagyj egy kis kenyeret az asztalon,

hogy bőségesen legyen mit enni a következő évben.

Éjfélkor azért még egyetek egy almát, ami jó egészséget hoz majd.

A karácsonyi asztalról összesöpört morzsát nehogy kidobd

az ünnepek vége előtt,

mert megóvja a ház népét a betegségektől.

A szemetet egyébként sem ajánlatos kivinni a házból,

ugyanis a szeméttel együtt a szerencse is távozik.

A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad.

Karácsonykor ne hagyd a munkát másra:

a következő évben többszörösen kell majd visszaadnod.

Ki tudja, mennyire valósak ezek a babonák, de biztos, ami biztos,

a szerencsével nem érdemes viccelődnünk.

Észt varázslat

A módszer

Hozzávalók:

3 fehér gyertya
2 kis fej hagyma és zsinór
2 ezüstnyírfaág

A téli napforduló idején,

december 21-én gyújtsd meg a gyertyákat.

Koncentrálj a fényükre, hámozd meg a hagymákat,

kösd át mindkettőt vörös zsinórral,

és közben mondd a következőket:

"Múlt és jelen szellemei, tartsátok sakkban a rosszakat,

uralkodjon harmónia és öröm ezen napnak fordulóján."

Függeszd fel a hagymákat házad elülső és hátsó bejáratánál.

Ha nincs hátsó bejárat, akaszd egy ablakba.

Karácsonyeste vedd le a hagymákat, és sózd meg őket.

Távolítsd el a zsinórt, majd égesd el, vagy temesd el a hagymákat.

Emeld az ezüstnyírágakat a homlokodhoz,

majd a vörös zsinórral akaszd minkettőt a hagymák helyére.

Nálunk, magyaroknál

Hazai terepen is kutakodtunk, és rábukkantunk néhány egész érdekes népszokásra:

Féregűző nap lévén Baranyában

a mókás férfiak azt javasolták asszonyaiknak,

hogy kora hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat,

és vesszővel hajtsák el a rágcsálókat.

Más területeken elégségesnek tartották a ház védelmében,

ha a féregűző szent nevét a küszöbre írták.

Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor

a harang köteléből három darabot tépett,

amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.

Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok

mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük,

s mielőbb férjet édesgessenek magukhoz.

Régen a házaknál egyetlen kemence volt,

amely körül télen a családok élete zajlott.

Ezért nagy becsben tartották,

de különféle tiltások is léteztek a kemencével kapcsolatban

. Tilos volt a tűzbe köpni, valamint fésülködni,

kotlóst ültetni a kemencepadkán.

Kenyérsütéskor éles késsel keresztet vetettek a tésztára

és a kemence szájára.

Tüzet nem szívesen adtak ki a házból, mert attól tartottak,

hogy ezzel a család szerencséjét is kiadnák.

A karácsony legnépszerűbb misztériumjátéka a betlehemezés.

A ministránsok a karácsonyt megelőző héten

liturgikus jeleneteket mutatnak be a meglátogatott családoknál.

A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt kántálásnak nevezik.

Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban

házról házra járva énekeltek a kántálók.

Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódnak

köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is.

Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt

az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani,

mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek,

házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.

A karácsonyi asztalról összesöpört morzsa a néphit szerint

megóvja a baromfikat a betegségtől.

Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani,

mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják,

a marha bőre jut fel, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul.

Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek járnak,

kiknek a szájukból tűz árad.

Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint rózsafüzérrel lehetett védekezni.

December 21., amit a népnyelv Hitetlen Tamás napjának is nevez,

a disznóölésre legalkalmasabb nap.

Az ilyenkor levágott állat szalonnája nem avasodik meg.

A Tamás-napi hájat gyógyításra is használják.

Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink,

de csak akkor, ha a leányok vállukkal megrázzák a kerítést,

s amerről kutyaugatást hallanak, arról érkezik majd a kérő.

Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását

(András, Borbála, Luca, stb.).

A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait

az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján,

hanem mágikus hatalmat is tulajdonít nekik.

Forrás:

Karácsonyi hiedelmek

Karácsonyi hiedelmek hozzászólásai

Szólj hozzá