Jeles napok - április

2013.04.02

Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban.

A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el,

Venust ugyanis Aperirének is hívták.

A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni”

– ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

Az Arvisurák szerint Szelek hava.

A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos.

A népi kalendárium Szent György havának nevezi.

Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot,

az áprilist a jó gazda különösen figyeli,

s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez.

A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”,

viszont esős májust jósol.

ÁPRILIS 1. – „BOLOND ÁPRILIS”

Április 1-je Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Az „áprilist járatás”, „április bolondja” az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Hozzánk talán német közvetítéssel került. Erre vall, hogy elsősorban városi és gyermekmulatság, a felnőtt falusi nép körében sohasem gyökeresedett meg.

Április 2. Puskás Ferenc „Öcsi" születésnapja

85 éve ezen a napon született Puskás Ferenc futballista, a legendás Aranycsapat tagja,világhírű, minden idők legeredményesebb csatára. Kispesten született, 1942-től a Kispesti Ac-ben focizott, innen került 1949-ben a Budapesti Honvédhez. 1945. és 1956. között volt a magyar válogatott tagja, legnagyobb sikereit az Aranycsapatban érte el. Nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lőtt, ezzel minden idők legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban külföldre költözött, Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként további jelentős sikereket ért el, háromszor volt BEK-győztes. Dolgozott edzőként Görögországban, Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is. 1991-ben hazaköltözött Magyarországra, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002. április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion. 2006-ban hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el.

ÁPRILIS 2. – ANDERSEN SZÜLETÉSNAPJA – A MESEÍRÁS NAPJA –

A GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA

1967 óta tartják világszerte a GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJÁt Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.

ÁPRILIS – NISZÁN HÓ 27. NAPJA – HOLOCAUST EMLÉKNAP

A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a HOLOCAUST EMLÉKNAP. A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja.

ÁPRILIS ELSŐ HÉTVÉGÉJE – A ROMA KULTÚRA NAPJA MAGYARORSZÁGON

A „cigányság szent ünnepének” nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő ROMA KULTÚRA NAPJÁt. A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.

ÁPRILIS ELEJE – A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

1945. április 4-én a szovjet Tájékoztatási Iroda közleményben jelentette be a világnak, hogy a szovjet csapatok befejezték Magyarország egész területének elfoglalását. A lényeget tekintve ez meg is felelt a valóságnak, bár április közepéig még szórványos harcok előfordultak az osztrák határ menti magyar falvak térségében. A katonai hadműveletek április 13-án fejeződtek be.

A rendszerváltás előtt április 4. volt a Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe.

ÁPRILIS 11. – JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJA – 1905;

A KÖLTÉSZET NAPJA MAGYARORSZÁGON

Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük A KÖLTÉSZET NAPJÁt. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelgünk a magyar líra előtt.

Magyar klasszikus költők versei a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) honlapján.

ÁPRILIS 18. – NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAP

Az UNESCO ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) szervezetének javaslatára április 18-át NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAPpá nyilvánították. Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

világörökség.lap.hu

ÁPRILIS 22. – A FÖLD NAPJA

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.

ÁPRILIS 23. – A KÖNYV NAPJA – A SZERZŐI JOGOK NAPJA

1995-ben az UNESCO A KÖNYV NAPJÁvá nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A SZERZŐI JOGOK NAPJA is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.

Április 24. - György napja

"Ha György előtt szól a béka,
úgy még didergünk is néha."

Ha Szent György nap előtt dörgött az ég, akkor hemperegni kell a fődön. Ha Szent Mihály nap után dörgött, akkor is levetette magát a fődre, oszt hempergett.

Szent György nap előtt a tollat (dunnát, párnát) nem szabad vót kirakni, de mán Szent Mihály nap után se vót illő kirakni.
Szent György napján vót a kiverés. Mán akkor arasztos vót a fű. Úgy mondták: egy suk (népi hosszmérték: hüvelykujj és ököl hossza kétszer.)

Ugye, Nagybalán, (külterület), ott nagy legelő vót, oda vitték ki a teheneket, meg a bornyúkot. Ott vót egy fogadott ember, az vigyázott rá egész nyáron.
Ott legeltek a jószágok. Mind meg vót jegyezve, hogy kié. Őszkor hazahajtották.

(Forrás: Népszokások Endrődön: Endrődi Füzetek, 4.)

Április 29. – A táncművészet világnapja

1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézete részeként működő Nemzetközi Tánctanács megalkotta a Tánc Világnapját, melyet minden évben április 29-én ünnepelnek. A dátum megemlékezés Jean-Georges Noverre-nek (1727-1810), a modern balett megalapítójának születésnapjára. Ez a táncművészet legnagyobb ünnepe.

Megosztás:

Kategória: Jeles napok Cimkék: április jeles napok évfordulók Hozzászólások

Jeles napok - április

Jeles napok - április hozzászólásai

Szólj hozzá