KÖSZÖNTÜNK JANUÁR !
"Hallgat az erdő, kajtat a farkas:
kérődzik csendben s fülel a szarvas./
Roppan a hó s a száraz ág reccsen,
ágyúlövésként hallszik a csendben. "
Kányádi Sándor
BOLDOGASSZONY HAVA, VÍZÖNTŐ HAVA,
TÉL HAVA, FERGETEG HAVA,
Medvetor hava . Jeges-havas JANUÁR,
nevét Janusról, a római mitológiában az ajtók-kapuk őrzőjéről kapta.
Ez a kétarcú istenség, ( egyik arca ki, a másik befelé néz)
a mindenség kezdetének istene.
Kr. e. fél évszázaddal kezdték januárt tekinteni az év első hónapjának.
A mai - keresztény - időszámításban XII. Ince pápa rendelte el 1691-től.
Magyarlakta területeken a naptár reformáló XIII. Gergely pápa vezette be
a XVI.sz.-ban, mert annak előtte Karácsonytól számították az új évet.
JANUÁR a természetben a teljes nyugalom ideje,
mert ha " szófogadóan, jól viselkedik "
akkor erdőt-mezőt hó borít és a vastag hótakaró alatt alszik a természet.
De nem az állatok! Számukra keserves hónap ez!
A farkas éhségében egészen közel merészkedik a lakott területekhez.
A vaddisznók kondába verődve csörtetnek - igaz többnyire csak éjjel
- szag után túrják ki a hó alól a tölgymakkot,
facsemeték gyökerét, férgeket, pockokat, gyíkokat.
Legnehezebb az őzeknek, szarvasoknak.
Nemcsak az éhségtől szenvednek,
de a keményre fagyott hó is véresre sebzi a lábukat.
Az erdészek etetőket állítanak fel és nagy havazások idején
száraz lombbal, vadgesztenyével, szénával etetik őket.
Az itthon telelő apróbb madarak is
közelebb húzódnak a lakott területekhez.
Nyáron bőven meghálálják, ha naponta tele etetőkkel
gondoskodunk a januári hidegben didergő kis cinkékről,
tengelicekről, vörösbegyekről, feketerigókról, etetni kell a fácánokat is.
De még a sokak által lenézett veréb sem felejti el,
ha némi magot, morzsát szórunk ki neki az ablakpárkányra.
Cserébe gondoskodik majd, hogy szúnyog és légy ne zavarja nyári pihenőnket.
GYÓGYNÖVÉNYE: vöröshagyma, szárazpaszuly (bab)
JANUÁRI JELES NAPOK
Január 1: Újév napja
A néphit szerint olyan lesz az egész esztendő, amilyen az első napja.
Vidáman, bőséges falatozások közepette ünnepelték tehát e napot.
Asszony, vagy lány nem mehetett ilyenkor vendégségbe,
mert a nők nem hoznak szerencsét a házra.
A délelőtti vidám köszöntések után következett az ünnepi ebéd.
Az asztalról elmaradhatatlan volt a disznóhús,
mert úgy hitték, hogy a disznó előre túrja a szerencsét.
Tyúkot nem tálaltak föl, hiszen az meg hátra kaparja a szerencsét.
A lencse és a kása kedvelt ünnepi ételnek számított:
aki megeszi, annyi pénze lesz az új esztendőben,
ahány a lencse- vagy kásaszem.
Január 6. Vízkereszt:
ekkor ér véget a karácsonyi ünnepkör.
Katolikus vidékeken a keresztvíz szentelésének ünnepe.
A vízkereszt elnevezés is erre utal.
Ezt a vizet aztán egész évben megőrizték.
Behintették vele a szobát, az istállót, a kutat és a vetőmagot.
Gyógyító erőt tulajdonítottak neki, s ha betegek voltak,
ittak is belőle egy kortyot.
Vízkeresztkor házszentelést is végeztek.
Krétával felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűjét
(Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és az évszámot.
Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen.
Vízkeresztkor szedték le a karácsonyfát.
Január 17. Szent Antal
A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt.
A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások:
Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot
és az ehhez hasonló tünetű mérgezést,
amit ezen a napon véltek sikeresen gyógyítani.
Január 18. Piroska napja:
Házasságjósló hiedelem is fűződik a nevéhez,
azt tartották, hogy az a lány,
aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába,
még abban az esztendőben férjhez megy.
Január 21. Ágnes napja:
A várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon,
hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.
Január 22. Vince:
Vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak,
s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak.
A gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés.
A várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból:
amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen,
olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Január 26. Pál napja:
Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik,
arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul
ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle.
A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja.
A szép, derült idő sokfelé azt jelentette,
hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
