Farsangoló

Farsangra hívta Év apó
tizenkét gyermekét,
vidám jelmezbált rendezett,
s a természet zenélt.
A Szél a fúvós hangszerek
körül szorgoskodott,
a Nap derűsen zongorált,
az Eső meg dobolt.

Jelmezbe öltözött az Év
mindegyik gyermeke,
álarcos hónapok közül
nem búsult senki se.
Október macska maskarát
öltött fel magára,
Március pedig cápaként
beúszott a bálba.

December lovon érkezett,
mert ő huszárnak állt,
November sánta koldusként
követte Januárt,
aki királynak öltözött,
s mellette volt bolond
a kerge Április, kinek felét
se hidd, mit mond.

Lepkeszárnyon szállt Augusztus
testvérei fölött,
s fogoly jelmezt viselt Május,
épp börtönből szökött.
A ledér Július pajkos
sellőként volt jelen,
és Szeptember, mint Cupido
csücsült egy fellegen.

Végül Június is megjött
fűzfa jelmezében,
csak a telet búcsúztató
Február volt éppen
aki elkésett cseppet, mert
hóember szerepben
majdnem elolvadt szegény a
várva-várt melegben. 

Kanizsa József: Farsangi maszkabál    

Vidor Miklós: Bolond-bál

 Bolond bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.
Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre.
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
kék füles dinnyével
golyózott.
Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj
paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám!
Ilyen volt a híres
bolond-bál!