Idézetek az időről 1.
fa

Porszem rakódott porszemre.
Azt jelentette, hogy nem történik semmi, hiába várjuk.
Hogy csak rakódnak bennünk a napok, az órák, a percek:
nincs más cselekménye az életünknek.
Azt jelentette, hogy mégis így telik velünk az idő,
rettenetesen és csodálatosan.
/Ottlik Géza/
/Ottlik Géza/
Ha a múltban élsz, akkor csak fájdalmat találsz.
/War/
Egy fényképet nézni és látni két külön dolog. (...)
Fényképet nézni bárki tud, de egy fényképet látni azt jelenti,
hogy az ember olvasni tud a képről.
Egyfelől adottak az emberek a maguk kulturális vívmányaival,
másfelől pedig a természet.
A fák, a tavak, a felhős ég a fényképeken általános,
mindenki számára érthető nyelven beszélnek.
Valamiféle időtlen nyelven, ha szabad így mondani.
/Bernlef/
Az idő elmegy. Ha csöndben vagy, hallhatod is gyászos csoszogását.
/Stephen King/
Igen, mindig a múlt.
Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.
/Stephen King/
/Stephen King/

Belemarkolok a homokba, visszacsorgatom az ujjaim között,
és a homok, mint az elmúlt idő, visszatér a többihez
és összekeveredik velük.
/Murakami Haruki/
/Murakami Haruki/
Az idő csak azok képzete, akik nem élnek elég sokáig ahhoz,
hogy lássák, ahogy minden összeomlik, minden visszatér önmagába.
/Brenna Yovanoff/
/Brenna Yovanoff/
Mikor még éltem, azt hittem, ahogyan ti is,
hogy az idő legalább annyira valóságos és kézzel fogható,
mint én magam, vagy valószínűleg még inkább.
Azt mondtam, "egy óra", mintha csak látnám,
és "hétfő", mintha ott lenne valahol a térképen.
Siettem percről percre, napról napra, évről évre,
mintha valóban egyik helyről a másikra haladnék.
Mint mindenki más, én is egy házban éltem,
amely a másodpercek és a percek, a hétvégék
és az újesztendők tégláiból állt, és sohasem hagytam el,
míg meg nem haltam, mert nem volt más kijárat.
Most már tudom, hogy nyugodtan ki-be sétálhattam volna a falakon.
/Peter Soyer Beagle/
/Peter Soyer Beagle/
Sietség, kapkodás, kétségbeesés, valamit elmulasztasz,
más dolgok elmúltak, megint mások nagyobbak,
semhogy beleférjenek a röpke időbe... Így telik el az élet.
Elkerülhetetlen, hogy erről-arról lekéssen az ember.
Ne fájjon a fejed emiatt.
/Peter Soyer Beagle/
/Peter Soyer Beagle/
A jövő elől csak a múltba menekülhet az ember.
/Stephen King/

Nincs múlt, nincs ragaszkodás a múlt megmaradt darabkáihoz.
Minden, ami van, ebben a pillanatban van,
talán holnap, de sosem tegnap.
/Alexandra Ripley/
/Alexandra Ripley/
Az idő illúzió, lefolyása okban-okozatban
csupán érzékszerveink bizonyos berendezésének eredménye,
s a dolgok valójában egy álló most-ban léteznek.
/Thomas Mann/
/Thomas Mann/
Az idő, mely az elbeszélés eleme, az elbeszélésnek tárgyává is lehet;
és ha túlzás is azt mondani, hogy lehetséges "az időt elbeszélni",
azért az időről valamit elbeszélni
nyilván mégsem olyan képtelen vállalkozás,
mint amilyennek első pillantásra tetszett,
s az effajta művet a "korrajz" mintájára talán
az "időrajz" furcsa, ábrándos nevével lehetne illetni.
/Thomas Mann/
/Thomas Mann/
Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel:
"Mennyit örültem az elmúlt héten?"-
sokszor riasztó eredményhez juthatna.
/Popper Péter/
/Popper Péter/

Azt szokták mondani: az idő minden sebet begyógyít.
De szerencsésebb volna így:
az idő örökös visszatérés ugyanarra a dologra.
Mint egy ismétlési feladat.
Addig-addig ismételgetjük ugyanazt,
míg elfelejtjük, milyen volt kezdetben.
/Pieter Frans Thomése/
/Pieter Frans Thomése/
Az ember nem vághatja ki magából a múltját.
Az ember a múltjából van gyúrva, mint a szobor az agyagból.
/Lugossy Gyula/
/Lugossy Gyula/
A múltnak is volt keserűsége, s a jelenvaló kornak is van öröme.
/Eötvös Károly/
Idővel az ember változik, és minden évvel
egy újabb réteg rakódik ránk, minden nappal
egy kicsit többek vagyunk, mint azelőtt.
/Cecelia Ahern/
/Cecelia Ahern/
Látod, engem ijeszt a jövő. Mintha valami megdöbbentő,
valami ijesztő volna benne.
Úgy tűnik fel sokszor, mintha egy sötét hegy készülne rám omlani.
/Mikszáth Kálmán/
/Mikszáth Kálmán/
Arra gondoltam, hogy van két és fél órám,
és azt csinálhatok vele, amit akarok.
Arra gondoltam, hogy az ember addig fiatal,
amíg hébe-hóba van ilyen két és fél órája.
Nem sürgetik. Nem várják. Nem marasztalják.
Senkitől sem fél, és senkit sem irigyel; csak van.
Arra is gondoltam, hogy ez el fog múlni,
de elhessegettem ezt a gondolatot.
/Örkény István/
/Örkény István/
A jövő az, ami kikerülhetetlenül halad felénk.
Aki megpróbálja megragadni a jövőt, fogságba kerül.
A jövő rabláncra fűz bennünket.
/Bert Hellinger/
/Bert Hellinger/
A múlt nagyon gyorsan utolér minket, akkor is,
ha egész életünkben mást sem teszünk,
mint megpróbálunk távol kerülni tőle.
/Guillaume Musso/





