Az ünnep áldozati étele,

a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi.

A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás,

ami az újjászületés jelképe.

A sonka

a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált

már igen rég óta jellegzetes húsvéti eledellé.

A tojást hozó nyúl hagyománya Magyarországon

úgy 120 éve terjedt el.

A szapora nyúl – a tojás mellett –

a termékenységet szimbolizálja.

A Húsvéthoz - ugyanúgy, mint a Karácsonyhoz -

hozzátartoznak az ünnepi finomságok, nagy lakomázások,a vendégjárás.

Azonban a húsvéti ünnepek alatt éppúgy

fontos odafigyelni a mértékletes, változatos táplálkozásra,

mint a karácsonyi ünnepek alatt.

A férfiaknak nem kell minden

„locsolkodási állomáson” az összes fogást végigenni,

a nőknek pedig nem kell minden vendéggel együtt enni - 

ugyanis az ilyen bőséges lakmározásokat követően

könnyen jelentkezhetnek epepanaszok vagy gyomorfájdalmak.

Érdemes tehát ezek megelőzése érdekben

a mértékletes táplálkozás szabályait betartani.

Hagyományos ételek

A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza,

amelyek legjellegzetesebb alkotóelemei még a ma is

minden családi asztalon megtalálhatóak.

Ilyen jellegzetes étel a bárány, a sonka, a tojás vagy a torma.

Tojás

A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe.

A kereszténység elterjedésével vált szokássá,

hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét,

azaz a húsvétot, a hívők

a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak.

A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója,

sokféle módon lehet felhasználni.

A hidegtálakon szerepelve díszítéshez,illetve reggelik alkotójaként

szinte minden ünnepi asztalon megtalálható.

Sonka

A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak.

Fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként,

de lehet belőle villásreggelit,vagy meleg főételt is készíteni

különféle tekercsek, illetve sültek formájában.

Mivel a füstölt sonka elég sós,

ezért meleg ételként történő elkészítése során

plusz só hozzáadása már nem szükséges.

Magyarországon a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják,

a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is kedvelt volt.

A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével,

ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel,

aszalt, porcukros datolyával,

az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják.

A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek,

az olaszok pedig a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják.

Bárány

Ha húsvét előtt elmegyünk a henteshez megvenni a bárányhúst,

érdemes minél fiatalabb állat húsát választani,

ugyanis ennek íze finomabb.

. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb.

A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét,

ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon.

Természetesen nem számít szentségtörésnek,

ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány,

hanem például szárnyas hús, vagy hal is szerepel a menüben.

A bárányhús energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak.

Új kedvencek az asztalon

• A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír- és energiatartalmuk. Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek.

• A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani.

• Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani.

Édességek

Mint minden ünnepkor, így a húsvét napján is

szerepet kapnak az édességek, desszertek.

A csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek,

főként a gyerekek körében.

Az édesség fogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a

mértékletes határokon belül tartani.

Az semmiképp sem jó, ha a gyerekek egész nap

csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztják,

és így nem esznek semmi mást.

Azonban ebéd után nyugodtan megehetnek 1 kisebb csokitojást.

A sütemények közül érdemes gyümölcs-,

illetve puding alapú finomságokat készíteni,

mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk,

mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek.

Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni,

és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle,

illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet.

Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók

valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Az alkohol

A húsvéti ünnepekhez általában az is hozzátartozik,

hogy a locsolókat alkohollal kínálják.

A mértékletes alkoholfogyasztás egészséges embereknél

nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritkák

a „mindenhol csak 1 pohárral iszom elv” eredményeként

a túlzott alkoholfogyasztás következményei,

illetve az azt követő másnapos rosszullétek.

E kellemetlenségek elkerülése mellett

azt sem árt tudni, hogy az alkoholnak jelentős az energiatartalma is,

ugyanis 1 g alkohol 7 kcal energiát tartalmaz, többet,

mint például a szénhidrátok (4 kcal).

Íme néhány példa egyes alkohol tartalmú italok energiatartalmaira (kcal):

• bor (száraz) 1 dl 60-70
• bor (édes) 1 dl 80-100
• sör  1 dl 40-50
• pálinkafélék 1 dl 200-300
• likőrök 1 dl 250-350

Tehát ne feledjük:

Húsvét alkalmával,

a kifejezetten ünnepi ételek fogyasztása mellett is

betarthatóak a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai!

Forrás: Táplálkozás és Tudomány