Húsvéti ünnepkör

Húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe,
Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.
A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik
az egyiptomi rabságból való szabadulást.
Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik,
mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra,
ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna,
ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben
a niceai zsinat a keresztény húsvétot
a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.)
követő első holdtölte utáni vasárnapra tette.
Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét, ún. mozgó ünnep.
Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt,
Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,
a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.
Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak
Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak
a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol),
Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).
Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője,
ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő
Easter, Oster elnevezés honosodott meg,
mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

Jézus kereszthalálának története
A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak,
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.
Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat,
pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette.
A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait,
úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják,
s az áruláshoz megnyerték Júdást.
Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén)
Jézus tanítványai körében költötte el.
Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta:
"Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "
Igyátok, mert ez az én vérem."
A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment,
s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele.
A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel.
Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal
Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.
Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták,
a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott,
Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri.
A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták,
aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését.
A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit,
ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.
A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták:
"Íme a zsidók királya!"
Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették
.
Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt,
a föld megnyílt.
A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok,
hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint,
a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is,
finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult,
megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

A nagyhét - Húsvéti népszokások
A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére
a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük.
Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés,
A mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek.
Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai,
azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust.
Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni,
így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat.
Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás.
Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor
tizenkét szegény ember lábát.
Nagypénteken halt kereszthalált Jézus.
A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja.
A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák.
Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások
világszerte ismert szokások.
Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel
a keresztút (Via Crucis) stációit
Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben.
Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat,
nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik),
nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.
Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel
vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen.
Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték.
Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket,
hogy ne legyenek betegek.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt,
és újra megszólalnak a harangok.
Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét,
Jézus feltámadását ünnepli.
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek,
ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.
Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem.
Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása.
A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették,
ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki.
A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak,
egészségesek maradjanak.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja.
A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak,
mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás)
megmaradt a városokban napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának,
eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő,
ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat,.
A lányok a locsolóknak a húsvéti locsolóvers elszavalása után,
festett (piros vagy hímes) tojást adtak.
A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon.
Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt,
vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat,
például hagyma héjával, zöld dió főzetével.
Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap.
A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja.
Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás.
A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól.
Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

A nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek
Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal,
a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli,
s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára,
hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek.
A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak.
Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket,
mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is.
Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb
, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak.
A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos.
Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek.
Volt, ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás
és a tejes ételek fogyasztását is tiltották.
A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült,
a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében,
hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják,
ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz.
Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest,
. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.
A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre.
Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka,
kemény tojással és tormával.
Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret, hanem kalácsot esznek.
A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt,
töltött mákos, diós változatban is készítik.
Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül,
nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra.
A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe,
és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani,
csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.

Szimbólumok
A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető.
A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe.
A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.
A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág,
A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent,
de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele.
. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont
az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány.
A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered,
nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg.
Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás,
hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.
Forrás:





