Húsvéti ünnepkör

2023.04.07

Húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe,

Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére.

A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik

az egyiptomi rabságból való szabadulást.

Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik,

mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra,

ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna,

ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben

a niceai zsinat a keresztény húsvétot

a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.)

követő első holdtölte utáni vasárnapra tette.

Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét, ún. mozgó ünnep.

Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt,

Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,

a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak

a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol),

Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Paste(román).

Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője,

ünnepe a tavaszi napéjegyenlőségkor volt) nevéből eredő

Easter, Oster elnevezés honosodott meg,

mely a kereszténység előtti, pogány tavaszünnepekre emlékeztet.

Jézus kereszthalálának története

A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak,

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére.

Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat,

pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette.

A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait,

úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják,

s az áruláshoz megnyerték Júdást.

Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén)

Jézus tanítványai körében költötte el.

Kenyeret nyújtott tanítványainak, és ezt mondta:

"Vegyétek, ez az én testem", és bort, mondván: "

Igyátok, mert ez az én vérem."

A vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kertbe ment,

s arra kérte őket, hogy virrasszanak vele.

A tanítványok azonban elaludtak, nem virrasztottak mesterükkel.

Itt a Getsemáné kertben árulta el Júdás egy csókkal

Jézus kilétét a katonáknak, akik elhurcolták.

Mivel Jézus azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták,

a nemrég még éljenző tömeg gyalázkodott,

Péter pedig, aki leghűségesebb tanítványa volt megtagadta, hogy ismeri.

A katonák a római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták,

aki a népre bízta Jézus bűnösségének megítélését.

A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit,

ezzel jelezve, hogy Jézus halála nem az ő kezéhez tapad.

A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták:

"Íme a zsidók királya!"

Ezután a kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették

Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt,

a föld megnyílt.

A sziklasírhoz, ahová temették, őröket állítottak a főpapok,

hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint,

a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.

Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is,

finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult,

megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

A nagyhét - Húsvéti népszokások

A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére

a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük.

Általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés,

A mediterrán vidékeken ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai,

azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust.

Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni,

így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat.

Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás.

Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor

tizenkét szegény ember lábát.

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus.

A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja.

A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák.

Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások

világszerte ismert szokások.

Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel

a keresztút (Via Crucis) stációit

Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben.

Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat,

nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik),

nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak.
A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak.

Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel

vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen.

Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték.

Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket,

hogy ne legyenek betegek.

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt,

és újra megszólalnak a harangok.

Húsvét vasárnapján a kereszténység legnagyobb ünnepét,

Jézus feltámadását ünnepli.

Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek,

ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.

Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem.

Az állatokat sem fogták be ezen a napon.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása.

A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették,

ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki.

A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak,

egészségesek maradjanak.

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja.

A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.

A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak,

mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás)

megmaradt a városokban napjainkig.

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának,

eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő,

ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.

Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat,.

A lányok a locsolóknak a húsvéti locsolóvers elszavalása után,

festett (piros vagy hímes) tojást adtak.

A tojásfestésnek komoly hagyományai vannak Magyarországon.

Természetesen az asszonyok, lányok dolga volt,

vidéken a házaknál természetes anyagokkal festették a tojásokat,

például hagyma héjával, zöld dió főzetével.

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a húsvétot követő vasárnap.

A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja.

Jellegzetes szokása ennek a napnak a komálás vagy mátkálás.

A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk ) közötti barátság megpecsételéséről szól.

Komatálat küldtek egymásnak gyümölccsel, borral, hímes tojással, süteménnyel.

A nagyböjt és a tradicionális húsvéti ételek

Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal,

a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli,

s keresztet rajzol vele a hívek homlokára, annak bizonyságára,

hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek.

A hamvazkodásnak egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak.

Ezen a napon elsikálták a zsíros edényeket,

mert zsírt a következő 40 napban nem ettek.
Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is.

Általános volt az a szokás is, hogy a lányok ilyentájt fekete vagy sötétebb

, dísztelenebb, egyszerűbb ruhákat hordtak.

A néphagyomány szerint ilyenkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos.

Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek.

Volt, ahol napjában csak egyszer ettek, máshol a tojás

és a tejes ételek fogyasztását is tiltották.

A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült,

a XX. századra az vált általánossá a keresztények körében,

hogy a hívők a nagyböjt időszakában is csak a pénteki böjtnapot tartják,

ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz.

Aszalt gyümölcsökből is főztek tejfölös savanyított levest,

. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse.

A nagyböjt végeztével a templomban megszentelt ételek kerültek terítékre.

Magyarországon tradicionális húsvéti eledel a főtt, füstölt sonka,

kemény tojással és tormával.

Sok helyütt az ünnepi ételhez nem kenyeret, hanem kalácsot esznek.

A kalács húsvétkor süteménynek is kedvelt,

töltött mákos, diós változatban is készítik.

Míg Görögországban a Húsvét elképzelhetetlen báránysült nélkül,

nálunk már csak ritkán kerül ez az étel az asztalra.

A sonka a hagyományos paraszti életben a téli disznóvágáskor került a füstölőbe,

és ezt a nagyböjt alatt természetesen nem lehetett elfogyasztani,

csak a böjt elmúltával, Húsvétkor.

Szimbólumok

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető.

A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe.

A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág,

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent,

de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele.

. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont

az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány.

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered,

nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg.

Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás,

hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

Forrás:

http://www.unnepekoldala.hu/husvet

https://www.nlcafe.hu/cimke/husvet/

https://index.hu/.../03/27/miert_van_mindig_maskor_a_husvet/

http://emf-kryon.blogspot.com/.../husveti-nepszokasok...

Megosztás:

Kategória: Jeles napok Cimkék: húsvét története szokások szimbólumok képek Hozzászólások

Húsvéti ünnepkör

Húsvéti ünnepkör hozzászólásai

Szólj hozzá