A húsvéti tojás általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás,

melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni.

A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza,

de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt.

A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi.

A húsvéti tojás, piros tojás:

húsvéti szimbólum, eredetileg csak pirosra festve,

később minden más színben, díszítve is. -

Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike;

az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe.

Amint a tojásból új élet kel,

 úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására.

Más fölfogás szerint a tojáshéj az ÓSz-et, a belseje az ÚSz-et jelképezi.

Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet.

Külön jelentéstartalma van a ~ héjának.

Csíkménasági szóhagyomány szerint a piros héj Krisztus elhullatott vérét,

a fehér (belső festetlen rész) a verejtékét jelképezi.

A piros tojás héját az utcákon, tereken szétszórják,

hogy emlékeztessen Krisztus kálváriajárására. -

  Gyulai monda szerint egy asszony épp a színben szedte a tojásokat,

amikor Jézus föltámadásának hírét meghallotta.

A kötőjébe rakott tojással sietett a szomszédba,

ahol a hírt kételkedve fogadták:

„Úgy támadt ő fel, ahogy piros a tojás a kötődben!”

A hírhozó asszony a kötőjébe nézett, és csodálkozva látta,

hogy minden tojás megpirosodott.

Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.

A tojás a föltámadás jelképe is.