A húsvét ünnepe:

A húsvét héber neve a Pészach. A szó kikerülést, elkerülést jelent.

Eredetileg a keresztyén és a zsidó ünnep egybeesett.

A niceai zsinat 325-ben szabályozta a keresztény ünnep rendjét,

ekkor vált el a két ünnep ideje.

A húsvét neve arra utal, hogy régen,a 40 napon át tartó nagyböjt után,

ekkor ettek elõször húst az emberek, „húst vettek magukhoz”.

A húsvét napja az 1582-bõl származó egyházi szabályzat szerint

a tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtölte utáni

elsõ vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé.

Ezért nevezik mozgó ünnepnek.

Az elõkészületi idõ a nagyböjt,

amely Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatásra késztet.

Ezt kisebb-nagyobb jeles napok követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

A húsvéti jelképek természeti és vallási jellegûek,

a népszokások jelrendszere így kapcsolatban áll mindkettõvel.

A húsvéti tojás:

A húsvétnak Európa-szerte legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás.

A tojás a születés, az újjászületés, a termékenység,

a feltámadás szimbóluma minden kultúrában.

A hasonlat szerint Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt,

miként a kifejlõdött madár az õt fogva tartó tojás héját.

A húsvéti tojás színe piros, az élet színe,

de Krisztus kiömlött vérét is jelképezi.

Nem hiányozhat a tojás az ételek szentelésére vitt pászkakosárból sem.

A bárány:

Az egyik legõsibb húsvéti szimbólum.

Áldozati állat, ünnepi étel a régi zsidó szokásokban.

A húsvéti bárány, mint jelkép, kapcsolatba hozható azzal,

hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, valamint azzal a vallási tétellel,

miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált

az emberiség megváltásáért.

A nyúl:

Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a nyuszi hozza a húsvéti ajándékot.

Eredeténél egyszerû tévedésre gyanakszanak:

eszerint a tojást hozó császármadár, a Haselhuhn nevének rövidülése volna

a nyúl jelentése (Hase), mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója.

A barka (pálma):

A barka a tavasz hírnöke, a virágvasárnapi ünnepi szokások részeként

került a húsvéti szimbólumok közé.

A jeruzsálemi bevonuláskor Jézust köszöntõk kezében lévõ

pálmaágat helyettesíti azokban az országokban, ahol a pálma nem honos.

Begyûjtése a virágvasárnapot megelõzõ idõszakban történik.

A barkaág fontos szentelmény, szokások,

hiedelmek kapcsolódnak hozzá.

A kereszt:

A kereszt a legismertebb keresztény jelkép, eleinte magának

a kereszténységnek a szimbóluma.

A feszületek, keresztek a corpusszal, a megfeszített Krisztus alakjával,

a templomi liturgikus eseményekben, körmenetekben kap helyet,

a mindennapi vallásos gyakorlatban pedig az otthonok falán,

a falusi útszéli keresztekben.

De életünk során mi is nagyon sokszor érezzük,

hogy cipeljük ezt a keresztet.

A húsvét, sok elembõl összeépülõ jellege miatt

rendkívül gazdag szimbólumokban.

Megjelenik az ünnep alapvetõ kettõssége,

a gyász és a megilletõdöttség, valamint az öröm és az újjászületés.

Dr. Bodnár Zsuzsanna, néprajzkutató