A karácsonyi sokszínűség után, a húsvét

sokkal egységesebb elemekkel rendelkezik a világban.

Az új élet szimbóluma, a tojás

szinte mindenütt főszerepet kap.

Mellette ott a zsidó Pészahból átvett bárány,

az egyszerűsödés jegyében meghonosodott -

mára már klasszikusnak számító - sonka,

illetve az édeskés péksütemények.

Érdekes módon az édes péksütemények

szinten az egész világon jellemzőek a húsvétra.

Az olaszoknál colombát sütnek, a magyarok, csehek, lengyelek kalácsot,

a törökök, görögök kerek lapos kenyereket készítenek,

amire színes tojásokat ültetnek díszítésül.

Szokás ilyenkor perecet is készíteni.

Olaszországban

a galamb formára mintázott kalácsot,

a Colomba Pasqualét

teszik a húsvéti asztalra.

A panettonéhoz hasonló süteményt

több országban is készítenek a húsvét kapcsán.

Ilyen például a cozonac,

ami Bulgáriában és Romániában igen népszerű.

Közép-Olaszországban pizzellét is készítenek húsvétkor,

ami egyfajta sült ostya.

Nápoly környékén a pastiera,

a fűszeres, ricottával gazdagított tészta a húsvéthoz köthető sütemény.

Spanyolországban

tipikus húsvét vasárnapi menü a sült bárány

és a creme catalana,

illetve a húsvétkor szinte minden pékségben kapható,

 olívaolajjal készült édes péksütemény, a torrija.

Ezek az ételek inkább regionálisak, mint nemzetiek,

tehát nem beszélhetünk egységes spanyol húsvéti menüről.

Katalóniában a La Mona de Pascua nevű,

 tojásfehérjében gazdag mandulás sütemény jellemző erre a tavaszi ünnepre.

Kasztília és Leon környékének a Hornazo a jellemző húsvéti étele.

A tésztát hússal, kolbásszal és tojással töltik,

de sok helyen készítik mandulával és ánizzsal.

Madrid környékén  Bartolillos madrilenos-t szoktak húsvétkor sütni,

ami pudinggal töltött kalácsféle.

Angliában

az anyák napján is gyakorta készített simnel torta,

valamint a hot cross buns kerül az asztalra.

A hot cross buns a régi angolszászoktól ered,

akik a tavasz istennő tiszteletére sütötték ezt az édeskés zsömlét,

 A középkor óta ismert simnel gyümölcsökben és marcipánban gazdag torta,

ami Britannia mellett Írországban is nagy hagyományokkal bír.

A torta tetején általában 11 golyóbist helyeznek el,

ez jelzi Jézus igazi apostolait (így értelemszerűen Júdás kimarad).

Húsvétkor az angol háztartásokban még többféle keksz is készül

a vendégek fogadására. 

Amerikában

legszívesebben mézes sült sonkát esznek húsvétkor,

mellé sok-sok zöldséget, tojást.

A hot cross buns zsemle errefelé is nagyon kedvelt,

hagyományos nagypénteki sütemény.

Amerikában és Kanadában nagyon kedvelik a Peeps-et,

ami mályvacukorból formált húsvéti figurákat takar.

Lengyelországban

a nálunk megszokott húsvéti ételek kerülnek az asztalra.

Az erősen katolikus országban nagy hagyománya van annak,

hogy az asztalra kerülő ételből készített kosarat a vacsora előtt

a nagyszombati misén a pap megáldja.

A sonka, a kalács és a tojás mellett a zurek,

azaz savanyú krumplileves is része a hagyományos lengyel húsvéti menünek.

A húsvéti desszert a mazurek és a babka.

A babka egy élesztős, kuglófszerű édesség,

amit a lengyeleken kívül az ukránok és a szlovákok is nagyon kedvelnek.

A mazurek egy diós piskótaszerű tészta, amit szintén kifejezetten húsvétra készítenek.

Franciaországban

a legtöbb esetben levendulával, mézzel,

provence-i fűszerekkel megbolondított báránycomb kerül az asztalra,

de kedvelt étel ilyenkor a bárányragu is. 

Németországban

nagycsütörtökön - ha lehet - csak zöld ételeket,

péntek este pedig halat esznek.

Húsvét vasárnap általában bárány kerül a családi asztalra,

illetve az Osteramm, a bárány alakú sütemény.

Portugáliában

a 17. század óta töretlen népszerűségnek örvendő folar

a húsvét meghatározó péksüteménye.

A folarnak északon inkább sósan vagy citrommal, ánizzsal

esetleg egy csipetnyi fahéjjal ízesített változatai léteznek,

míg délen meglehetősen édesen, szegfűszeggel, fahéjjal

és jó sok karamellel készítik.

Sok esetben a tészta fonatai közé elrejtenek 1-2 tojást.

Görögországban

húsvét vasárnap bárányt sütnek,

míg a kerti fák árnyékában álló hosszú asztalokon tojás,

kenyér, húsvéti kalács és különböző saláták sorjáznak.

Nagyszombaton az esti mise utáni vacsora része a koulourakia,

a húsvéti vaníliás keksz, amit általában tea vagy kávé mellé kínálnak.

Ahogy a legtöbb európai országban, úgy Görögországban is

asztalra kerül az édes péksütemény, a kalácsszerű tsoureki.

A fonatokat általában szezámmaggal hintik meg,

és gyakran ültetnek a kész kalácsra pirosra festett tojásokat.

Oroszországban

az ortodox húsvét egyik fontos eleme a kulich, az orosz kalács.

Hasonlóan fontos és szimbolikus jelentőségű a paskha,

a formára nyomott friss házi sajt.

A lenyomat a sajton általában vagy keresztet formál

vagy két cirill betűt, ami a „Krisztus feltámadt” szöveg rövidítéseként értelmezendő.

Ausztráliában

a húsvét a nyár végét jelöli.

A nyúl kontinensükön véghezvitt pusztításai miatt inkább

a helyi erszényes állatkák szimbólumai találhatók meg a húsvéthoz kapcsolódóan.

Óriás omlettek és húsvéti harang

Franciaországban

Úgy tűnik, a nyuszinak Franciaországban sincs sok rajongója,

az ország számos részén ugyanis a szülők azt mondják gyerekeiknek,

hogy a tojások a harangokból pottyannak ki.

Franciaországban a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csönd borul,

egészen húsvét reggeléig, akkor ugyanis megszólal az összes harang.

A csönd ideje alatt, a hagyomány szerint a harangok Rómába vándorolnak,

majd, mikor megszólalnak tojásokat szórnak szét.

A másik kedvelt hagyomány Haux városában terjedt el,  

a franciák 4500 tojásból készítenek omlettet,

mellyel megvendégelnek ezer embert a főtéren.

Tojásfa és lángoló szekerek a

németeknél

Németországban nem csak karácsonykor díszít fát a család,

húsvétkor elterjedt hagyomány a húsvéti tojásfa készítése is.

Ez a tradíció egyre elterjedtebb a világon.

Saalfelden egy család tartja a rekordot,

minden évben több, mint 9000 tojással díszítik kertben álló fájukat.

Tavaly a tojások száma elérte a 9800-at.

Luegde városában  létezik egy nagyon látványos tradíció,

mely során húsvétkor lángoló szekereket gurítanak a folyóba a sötét beálltával.

Ezzel búcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt.

Finnország

és a boszorkányok

A finnek láthatóan keverik a húsvétot a halloweennel,

a gyerekek ugyanis húsvétkor ijesztő ruhában, kormos arccal,

sperűnyélen a lábuk között szaladgálnak az utcán.

 Nyugat-Franciaországban még örömtüzet is raknak,

ezzel védik ki, hogy nagypéntek és húsvét vasárnap környékén

boszorkányok jelenjenek meg a városba.

Bulgária

A régi hagyományok szerint

a Húsvétot három napig táncmulatsággal, játékokkal ünneplik,

miközben jut idő arra is, hogy az emberek az egészségükért imádkozzanak.

Az ünnepi asztalon a sült hús mellett ott a helye a kalácsnak és a tojásnak is.

Az első piros tojással a gyerek arcát szokták bedörzsölni,

hogy minél egészségesebbek legyenek.

Jut egy tojás a veteményesbe is, hogy megvédjék a termést a jégesőtől.

Forrás: mindmegette.hu