De pontosan mikor is van Húsvét?

 

Biztosan mindenki észrevette már, hogy a dátum évről évre változik.

Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni?

A Húsvét megünneplésének napja sokáig vita tárgya volt,

amit végül is a niceai zsinaton (325) zártak le,

amely előírta, hogy a húsvétot egyöntetűen vasárnap kell ünnepelni,

ez a vasárnap pedig a tavaszi napéjegyenlőséget –

vagyis március 21-ét - követő holdtölte utáni első vasárnap.

Ha a holdtölte vasárnapra esik,

akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani.

 

Mire utal a Húsvét elnevezés?

Régen, a Húsvétot megelőzően 40 napon át -

Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére

- böjtöltek az emberek.

A böjt nagyszombaton ért véget,

ezen a napon kezdik meg a hagyományos sonkát,

vagyis ekkor vesznek először magukhoz húst. 

 

A húsvéti tojás

A tojást, mint a termékenység, az élet és az újjászületés szimbólumát,

minden vallásban megtaláljuk.

A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették.

Az egyiptomiaknál volt egy Istennö, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent.

Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt.

Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt

és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek.

A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma.

A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi.

 

 

 

Az egyik verzió szerint

a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap

a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.

A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése

a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered.

Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara,

amely színes tojásokat tojt.

Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta,

azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.

A húsvéti tojás karrierje a középkorban kezdődött.

Akkoriban volt szokás a bérleti díjat  és az adót tojás,

tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején.

Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás,

amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából

. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein.

A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése

különböző motívumokkal, írással, képekkel.

Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra

a gyerekekkel ellentétben,mert ugyanis az valahogy világos volt,

hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl.

A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért,

tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat,

hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük.

Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával ,

rókával vagy kakukk – kal osztozkodtak e finom falatokon.

 

 

A húsvéti nyúl

A húsvéti nyuszi is nagyon sok természeti népnél

a termékenység szimbólumának számított, mely kicsit csodálnivaló.

A fáradhatatlan Szeretö Asszonyát évente akár 20 gyermekkel is megajándékozta.

Éppen ezért a nyúlhús fogyasztása a VIII. században pápai rendelkezésre tiltva volt.

A féktelen húsfogyasztás megtestesült szimbóluma bűnnek számított a tiszta,

szemérmes keresztényeknek.

 

 

Húsvéti Gyertya

A húsvéti gyertya az élet győzelmének a szimbóluma a halál felett.

A fénye az élet jelének számít.

A húsvéti gyertyát a megszentelt húsvéti tűzből gyújtják meg

és viszik be a sötét templomba.

Azután egymásután gyújtja meg a közösség gyertyáikat a lángból.

A halál sötétsége a feltámadás által az  élet fényére változik.

Ezt a szokást már az Ó – Jeruzsálemben is celebrálták.

A gyertya az 50 napos húsvéti idöben egészen Pünkösdig,

sírbatételnél és a feltámadásnál ég, világít.

Az Alfa és az Omega betűk, a Kezdet és a Vég jelképe,

a fehér viasz pedig a reményé.

 

Húsvét ünnepe

A zsidó PESZAH szóból keletkezett a keresztények Húsvétja,

amelyet a tavaszi telihold után ünnepeltek.

A zsidó szertartás szerint ehhez az ünnephez bárányt kellett levágni,

majd azt elfogyasztották és így keletkezett a Húsvéti Bárány,

mely az élet jelképe is egyben.

A IV. században már találkozhatunk olyan illusztrációval,

melyben a feltámadt Krisztust Bárányként jelenítik meg,

aki vigyáz az Ő hű nyájára.

Ez a jelkép visszavezethető a Bibliában található Korinthoszi levélre,

melyben ez áll:

„Áldozati Bárányunkat feláldozták“, ez pedig Krisztus.

És Jézus Tanítványaival közösen az Utolsó Vacsoránál elfogyasztotta a bárányt.

A fehér, tiszta, jóságos bárány egyben a tisztaság és béke jelképe.

 

 

A húsvéti Tűz

Kezdetektől fogva a tűz valami istenies dolognak számított,

éppúgy, mint az Ó – és Újszövetségben valamint a germán mitológiában.

A húsvéti tűz gyökere a germánoktól ered, akik, Tavasztűznek nevezték.

Így üdvözölték a Napot, a tél feletti győzedelme illetve a természet felébredéseként.

Krisztus feltámadása általi fényességet szimbolizálja a keresztényeknek.

Már a XV. századtól ünnepeljük ezt a hagyományt.

 

 

Most pedig nézzünk szét a Kis világunkban,

hogyan is ünneplik különböző országokban a Húsvétot,

Úgyis mondhatnák, hogy más ország – más hagyomány,

de egy mindegyikben közös: a Húsvét valamilyen tisztelete és ünnepe.

 

Németország

Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket.

Húsvét vasárnapján - a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden -

a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői.

A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után,

és nem ritka a húsvéti máglyából feltörő tűz ropogása sem,

amelyen a karácsonyfát égetik el,

elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt.

Német hiedelem szerint ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson,

megláthatjuk benne a táncoló bárányt.

 

Lengyelország

Lengyelországban Nagyszombaton megterítik a Húsvéti Asztalt:

sonkával, sóval, vodkával és kaláccsal.

Miután a pap megáldotta az ételt és az italt,

délután már el is fogyaszthatták, ugyanis ezzel a böjt véget ért. 

Húsvét reggelén a falu férfi lakosai azon szórakoznak,

ahogyan az asszonyokat és a lányokat meglocsolják,

úgy mint nálunk és közben boldogságot, szépséget és szerencsét kívánnak

és felosztják egymás közt a tányérjukra kerülő tojásokat is.

 

Svájc

Svájcban az a szokás, hogy Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek.

Ez egy jelképe annak, ahogy a természet is újjáéled.

A gyerekek aztán az új ruhájukban meglátogatják a Szülőket,

Nagyszülőket és a Keresztszülőket,

majd meglehetősen új pénzérmét kapnak ajándékba.

Aki régi, kopottas ruhácskáját húzza magára,

azt elnevezik „Osterkälbli“ -nek [húsvéti borjú(cs)ka].

Ezenkívül szokás még a kutat feldíszíteni,

hogy a vízet, mint az Isten ajándékát dicsérjék.

 

Görögország

Görögországban a zöldcsütörtököt „piroscsütörtöknek“ is nevezik,

mert főleg piros tojást festenek ilyenkor.

A piros szín emlékezteti őket Krisztus vérére, valamint az életre.

A gyerekeket ilyenkor gazdagon megajándékozzák,

éppúgy, mintha karácsonyt ünnepelnének.

A legtöbb görög ezeket az ünnepnapokat  megpróbálja vidéken a rokonoknál eltölteni,

ahol faszén felett bárányt sütnek.

„Magiritsa“, ez egy szintén görög nemzeti eledel ilyenkor,

ez nem más, mint egy leves, sok hagymával, zöldséggel és báránybelsöségekkel.

 

Oroszország

Az ortodoxok Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát.

Éjfélkor, amikor elhangzik:

Krisztus feltámadott, mozsárágyúval és tüzijátékkal ünnepelnek.

A húsvéti piros tojásokat egymáshoz ütik húsvéti köszöntésképpen,

így az összetört tojáshéj által Isten áldását kapják.

Itt is a piros szín Krisztus vérét jelképezi.

Ezután visszavonulnak az emberek egy 3 órás liturgiára a templomba.

Húsvét vasárnapján pedig piknikezni mennek a családi sírhoz.

Minden család visz magával egy kuglófot,

a „Kulitsch“ - ot, vízet, narancsot, kekszet valamint mogyorót.

A sír mellett egy kis asztalon vagy pedig magán a síron

z elhúnytak részére kiporciózzák az ételt, italt és a festett húsvéti tojást.

 

Csehország

Nagypénteken, aki bátor beleugrik a közeli tóba vagy folyóba

és kavicsot hoz fel a szájában a vízből,

majd a követ bal kezükkel hátuk mögé dobják és arra gondolnak,

hogy egész évben elkerüli őket a fogfájás.

Egy másik húsvéti hagyomány a pálcázás (virgáccsal verés),

 a fiúk gyengéden megütögetik a lányokat saját készítésű fűzfavesszővel.

Mindig, amikor eggyel eltalálják, akkor tojást kell ajándékba adni.

Ez a zöld ággal való ütögetés más területen is hagyománnyá vált.

Böhmben minden gyerek a szüleiket,

családtagjaikat virgáccsal verik ki az ágyból.

Az Érc – hegységben ez a szokás tojás veregetésként ismeretes.

 

 Hazánk hagyományai:

 

Virágvasárnap

A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt:

a másodiké gulyásvasárnap,

az ötödiké feketevasárnap,

a hatodiké virágvasárnap.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe.

Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap.

 

Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része.

Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villőzés:

Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket.

A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek,

a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt.

Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el.

 

Nagycsütörtök

A gyász napja.

A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja,

amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól

és felkészült az áldozatra.

A Nagycsütörtök, zöldcsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak,

a hagyomány szerint Rómába mennek, céljuk, hogy lássák a pápát.

A Rómába ment harangokat a fiúk fakereplőkkel helyettesítik.

E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult

apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.

Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak.

Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek,

olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.

Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai.

 

Nagypéntek

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek.

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Nagypénteken az egyházban nincs mise,

mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot.

Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással.

A pap a szertartást piros öltözékben végzi,

ami a vértanúság liturgikus színe.

Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka:

"Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált."

A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban,

melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt.

Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka:

"Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!"

Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek,

melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig,

vagy odaadják az első koldusnak.

 

Nagyszombat

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.

Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.

A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

1. Fényliturgia
2. Igeliturgia
3. Keresztségi liturgia
4. Eucharisztia liturgiája
5. Körmenet

E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.

 

Húsvétvasárnap

A feltámadás napja húsvétvasárnap.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik,

nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.

A hagyományos sonkát már szombat este,

a böjt lezárásával megkóstolják.

Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.

 

Húsvéthétfő 

A locsolás eredete valójában a keresztelésre,

illetve arra a legendára vezethető vissza,

hogy a Jézus feltámadásáról hírt vivő asszonyokat

a katonák úgy akarták elhallgattatni, hogy vízzel locsolták le őket

vagy a patakhoz vitték, s megfürdették.

 

 

A „vízbevető" hétfőként is emlegetett húsvéthétfőn

a legények a lányokat a kúthoz cipelték és ott nyakon öntötték őket.

Más helyeken megelégedtek a kíméletesebb, vízipisztolyos „megoldással",

később pedig a szagos vizes spricceléssel.

A kor előrehaladtával – először a dunántúli városokban –

a fiúk, férfiak húsvéti „fegyverarzenáljába" bekerült

a szódavizes „locsolkodás" is.

A legények locsolkodását a lányok díszített

(hímes, írott, piros) tojásokkal köszönték meg.

Egyes vidékeken a tojás mellé bort,

pálinkát, süteményt is kínáltak a locsolkodóknak.

A locsolkodás egyre több vidéken már csak idegenforgalmi látványosság,

illetve alkalom arra, hogy a férfiemberek, legények és serdületlen fiúk –

ki egy pohárka ital, ki némi aprópénz reményében –

végiglátogassák rég nem látott hölgyismerőseiket,

vagy tágabb családjuk tagjait.

 

A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe.

A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja.

A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak.

A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül.

Ezzel a lányok örök barátságot kötnek,

s ettôl kezdve komának szólítják egymást.

.

Forrás: antalvali.com