fa

Hogyan is ünneplik különböző országokban a Húsvétot?

. Úgyis mondhatnák, hogy más ország – más hagyomány,

de egy mindegyikben közös:

a Húsvét valamilyen tisztelete és ünnepe.

Németország

Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket.

Húsvét vasárnapján -

a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden -

a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői.

A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után,

és nem ritka a húsvéti máglyából feltörő tűz ropogása sem,

amelyen a karácsonyfát égetik el,

elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt.

Német hiedelem szerint ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson,

megláthatjuk benne a táncoló bárányt.

Lengyelország

Lengyelországban Nagyszombaton

megterítik a Húsvéti Asztalt: sonkával, sóval, vodkával és kaláccsal.

Miután a pap megáldotta az ételt és az italt,

délután már el is fogyaszthatták, ugyanis ezzel a böjt véget ért.

Húsvét reggelén a falu férfi lakosai azon szórakoznak,

ahogyan az asszonyokat és a lányokat meglocsolják,

úgy mint nálunk és közben boldogságot,

szépséget és szerencsét kívánnak és felosztják egymás közt

a tányérjukra kerülő tojásokat is.

Svájc

Svájcban az a szokás, hogy Húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek.

Ez egy jelképe annak, ahogy a természet is újjáéled.

A gyerekek aztán az új ruhájukban meglátogatják a Szülőket,

Nagyszülőket és a Keresztszülőket,

majd meglehetősen új pénzérmét kapnak ajándékba.

Aki régi, kopottas ruhácskáját húzza magára,

azt elnevezik „Osterkälbli“ -nek [húsvéti borjú(cs)ka].

Ezenkívül szokás még a kutat feldíszíteni,

hogy a vizet, mint az Isten ajándékát dicsérjék.

Görögország

Görögországban a zöldcsütörtököt „piroscsütörtöknek“ is nevezik,

mert főleg piros tojást festenek ilyenkor.

A piros szín emlékezteti őket Krisztus vérére, valamint az életre.

A gyerekeket ilyenkor gazdagon megajándékozzák,

éppúgy, mintha karácsonyt ünnepelnének.

A legtöbb görög ezeket az ünnepnapokat  

megpróbálja vidéken a rokonoknál eltölteni,

ahol faszén felett bárányt sütnek.

„Magiritsa“, ez egy szintén görög nemzeti eledel ilyenkor,

ez nem más, mint egy leves, sok hagymával,

zöldséggel és báránybelsöségekkel.

Oroszország

Az ortodoxok Nagyszombat éjszakáján gyújtják meg a húsvéti gyertyát.

Éjfélkor, amikor elhangzik:

Krisztus feltámadott, mozsárágyúval és tüzijátékkal ünnepelnek.

A húsvéti piros tojásokat egymáshoz ütik húsvéti köszöntésképpen,

így az összetört tojáshéj által Isten áldását kapják.

Itt is a piros szín Krisztus vérét jelképezi.

Ezután visszavonulnak az emberek egy 3 órás liturgiára a templomba.

Húsvét vasárnapján pedig piknikezni mennek a családi sírhoz.

Minden család visz magával egy kuglófot,

a „Kulitsch“ - ot, vízet, narancsot, kekszet valamint mogyorót.

A sír mellett egy kis asztalon vagy pedig magán a síron

az elhunytak részére kiporciózzák az ételt, italt és a festett húsvéti tojást.

Csehország

Nagypénteken, aki bátor beleugrik a közeli tóba vagy folyóba

és kavicsot hoz fel a szájában a vízből,

majd a követ bal kezükkel hátuk mögé dobják és arra gondolnak,

hogy egész évben elkerüli őket a fogfájás.

Egy másik húsvéti hagyomány a pálcázás

(virgáccsal verés), miszerint a fiúk

gyengéden megütögetik a lányokat saját készítésű fűzfavesszővel.

Mindig, amikor eggyel eltalálják, akkor tojást kell ajándékba adni.

Ez a zöld ággal való ütögetés más területen is hagyománnyá vált.

Böhmben minden gyerek a szüleiket,

családtagjaikat virgáccsal verik ki az ágyból.

Az Érc – hegységben ez a szokás tojás veregetésként ismeretes.

 Hazánk hagyományai

Virágvasárnap

A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt:

a másodiké gulyásvasárnap,

az ötödiké feketevasárnap,

a hatodiké virágvasárnap.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe.

Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap.

Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része.

Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villőzés:

(termékenységet segítő eljárás).

Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket.

A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek,

a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt.

Sok helyen zajos határkerülést tartanak,

mellyel a rossz szellemeket űzik el.

Nagycsütörtök

A gyász napja.

A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja,

amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól

és felkészült az áldozatra.

A Nagycsütörtök, zöldcsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak,

a hagyomány szerint Rómába mennek, céljuk, hogy lássák a pápát.

A Rómába ment harangokat a fiúk fakereplőkkel helyettesítik.

E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét

és a gyászt jelképezi.

Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak.

Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek,

olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket.

Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai.

Nagypéntek

Nagypéntek a keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek.

Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Nagypénteken az egyházban nincs mise,

mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot.

Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással.

A pap a szertartást piros öltözékben végzi,

ami a vértanúság liturgikus színe.

Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka:

"Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált."

A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban,

melyet csak fiatal lányok végeztek,

s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá,

s a következő mondóka:

"Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!"

Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek,

melyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig,

vagy odaadják az első koldusnak.

Nagyszombat

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.

Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.

A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

1. Fényliturgia
2. Igeliturgia
3. Keresztségi liturgia
4. Eucharisztia liturgiája
5. Körmenet

E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.

Húsvétvasárnap

A feltámadás napja húsvétvasárnap.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik,

nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.

A hagyományos sonkát már szombat este,

a böjt lezárásával megkóstolják.

Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.

Húsvéthétfő 

A locsolás eredete valójában a keresztelésre,

illetve arra a legendára vezethető vissza,

hogy a Jézus feltámadásáról hírt vivő asszonyokat

a katonák úgy akarták elhallgattatni, hogy vízzel locsolták le őket

vagy a patakhoz vitték, s megfürdették.

A „vízbevető" hétfőként is emlegetett húsvéthétfőn

a legények a lányokat a kúthoz cipelték és ott nyakon öntötték őket.

Más helyeken megelégedtek a kíméletesebb,

vízipisztolyos „megoldással",

később pedig a szagos vizes spricceléssel.

A kor előrehaladtával – először a dunántúli városokban –

a fiúk, férfiak húsvéti „fegyverarzenáljába" bekerült a szódavizes „locsolkodás" is.

A legények locsolkodását a lányok díszített

(hímes, írott, piros) tojásokkal köszönték meg

. Egyes vidékeken a tojás mellé bort, pálinkát,

süteményt is kínáltak a locsolkodóknak.

A locsolkodás egyre több vidéken már csak idegenforgalmi látványosság,

illetve alkalom arra, hogy a férfiemberek, legények és serdületlen fiúk

– ki egy pohárka ital, ki némi aprópénz reményében –

végiglátogassák rég nem látott hölgyismerőseiket,

vagy tágabb családjuk tagjait.

A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe.

A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja.

A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak.

A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül

. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek,

s ettôl kezdve komának szólítják egymást. 

Forrás: wikipedia

husvet.network.hu